Erős Vár, 1946 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1946-04-01 / 4. szám
1946. ÁPRILIS ERŐS VÁR 3-1K OLDAL ^WV/WSAA^VNA/S^ Házi Oltár *AA/V\AA/N^\A/NAA/VVVVVVVVS/VV/VVWNAA^VW'/WWWVVSA^/WS/VVVVVVV>/VVVWVVVVVVVN Egyik legszebb böjti énekünk Dallama: Szivem szerint kívánom. Oh fő, vérző sebekkel Meggyötrőit, megrakott! szúró tövisekkel Megkoronáztatott! Oh fő, előbb oly ékes, Most olyan megvetett: Végy tőlem, — oh szentséges, Hálát s dicséretet ! 2. Kinek nevére föld s ég Meghajol, megremeg: Orcád, oh égi Fölség, így hervadott-e meg? Szemed szelíd világa Hát igy kihamvadott? A fényes, tiszta, drága —S te halott vagy, halott! 3. Bűnömnek büntetése Volt rajtad, oh igazi Megváltóm szenvedése Lön nékem a vigasz. Ki méltó a halálra, Itt állok én szegény, Irgalmad esdve, várva; Add, el ne veszszek én! 4. Ismerj^ meg én hűséges, Kegyes jó pásztorom! Üdvömnek kútfejéhez, Hozzád óhajtozom. Hányszor megédesité Igéd keservemet! Hányszor lecsendesité Lelked bus lelkemet! 5. Jézus, előtted állok, Ne vess meg engemet! Tetőled el nem válók, Bár téged sir temet. Ha végálomra hajtom Az én fáradt fejem, Ott is neved sóhajtom S elalszom csendesen. 6. Buzgó hálával áldlak, Oh Jézus, tégedet! Halálodért imádlak, Hogy adtál életet. Ki hű voltál halálig És utad mennybe vitt: Add, éltem alkonyáig, Kössön hozzád a hit! 7. Midőn eljő halálom, Vigasztalóm te légy; Előttem képed álljon, Amint halálra mégy. Mig csak egyet lehelek, Szivem benned remél, Hitemmel átölellek, Ki igy hal: él az, él! Clairveauxi Bernát után Gerhardt Pál. A FENTI ÉNEK TÖRTÉNETE: Ennél az éneknél látjuk, hogy a művészet, zene és a keresztyén egyház nem ismer faji határokat. Az-igaz értékek tu lajdonai minden időnek, fajnak és hitvallásnak. Egyike a legszebb énekeinknek “Oh, fő vérző sebekkel” kezdetű énekünk. Eredetileg latinul íródott, egy római kath. barát. a szerzője Clairvói Bernard. Eredetileg ihét éneket irt, Krisztus testének tagjaihoz, amelyikből a “fő”-höz irt eme éneke volt az utolsó részlet. Gerhardt Pál, német evangélikus lelkész, aki maga is 125 gyönyörű evangélikus éneknek a szerzője, dolgozta át az evangélium mélységével ezt az éneket. Dr. Kapi Béla irt egy gyönyörű méltatást “Isten hárfása” cimü könyvében Gerhardt Pálról. A hit embere volt Gerhadt Pál, aki evangéliumi meggyőződéséért nagyon sokat szenvedett. Úgy magyarban valamint angolban elsőrendű fordítása van s énekeskönyvünk egyik legkedveltebb énekei közé tartozik. Magyarra Sántlha Károly sárszentlőrinci lelkész, angolra pedig Alexander Jakab fordították. Az utóbbi református lelkész volt. Dallamát Hans Leo Hassler szerezte, amelyik méltóságos ütemével elsőrendűen alkalmazkodik az ének mélyértelmü szavaihoz. Van m,ás ismert dallama is, de a Hassler féle a legáltalánosabb. Három hitvallási felekezet: katholikus, evangélikus, és református és három nemzetség: római, német és amerikai vagy magyar fogott össze, hogy ezt a halhatatlan hitvallási éneket a mi és utódaink számára megalkossa. A Szent Fő az egész emberiségért sebesittetett meg a kálvárián. “EMBERKEDJÜNK A MI NEMZETSÉGÜNKÉRT”. Végre kisütöttt a nap és a tavaszra készülő természettel együtt az embereknek is a termelő élet minden munkájához kellene vig kedvvel és örvendetes szívvel nekikezdenie. E helyett, (hacsak az Isten kegyelme nem fordítja le rólunk, — viharos, zivataros tavaszra készülődnek az emberek. Holott e helyett csak azt az egyet kellene tenni az embernek, amit a régi Biblia mond: “emberkedni a mi nemzetségünkért.” Minden kötelesség és felelősség, ami bennünket terhel együtt van ebben a néhány szóban. Nem háborúkért élünk a földön. A háború legfeljebb csak életvédelem lejhet. Mi az élet építéséért vagyunk a földön. Magunkért is, népünkért is, jövendő századokért is. Az életépitésnek pedig bizony ez az egyedüli útja: Krisztusi-ember módon élni egymás mellett, egymás között és egymásért. Szeretni egymást mély testvériséggel, melyet ne rontson meg osztály külömbség, kenyérben, vallásban valló különbségtétel. A föld, mely kenyeret terem nekünk: mindannyiunkké. Az ég, mely napfényt és esőt ád földünkre: mindannyiunkké. A szív, mely szeret, vágyakozik, szorong, remél, küzdelmekben dobog és élni akar: egyforma bennünk. De, akik nem akarják ezt jól megérteni és jól teljesíteni, azoknak nem lesz jövendőjük. Egyházainknak haíngosan kell ezt hirdetniük, mert a világ “hangversenye” elnyomja a csendes prédikációt. Ma az Isten Igéjét hangosan kell prédikálni és élni, mert az elmúlt világháborúnak a sebei nagyon frissek és a zokogás igen hangos. Azért hát teljes szivvel, minden erővel és a menteni igyekvő szeretetnek minden vakmerőségével és bátorságával hirdessük az embermentő evangéliumot.... hogy mindenkor és mindenben “emberkedjünk” és meg ne csufoltassék az Istennek képe az embereken. Fordította: Turcsányi Gyula Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér, Csak titkon érző lelke Tóhajtva sejt: Léted világit mint az égő Nap, de szemünk bele nem tekinthet Te hoztad e nagy Minden ezer nemét A semmiségből, a te szemöldököd ronthat S teremthet száz világot, S a nagy idők folyamit (kiméri^ Téged dicsőit a Zenith és Nadir, A szélvészek bus harca, az égi láng Villáma; harmatcsepp, virágszál Hirdeti nagy kezed alkotásit. Buzgón leomlok színed előtt Dicső.... Berzsenyi: Fohászkodás. Hiszek egy Istenben, Egyben, örökben, aki mozdulatlan. De mozgat Mindent vágyban, szeretetben. Dante: II Paradiso. .Babits.) * _ * A föld telve van égi dolgokkal, s minden közönséges csipkebokor lángol Istentől. E. B. Browning: Aurora Leigh
