Erős Vár, 1945 (15. évfolyam, 3-12. szám)
1945-03-01 / 3-4. szám
6-IK OLDAL ERŐS VÁR 1945 ÁPRILIS voltak a rendelet szerint ‘legalább külsőleg’ megtartani az összes római katolikus ünnepeket és kötelezve voltak a körmenetekben való részvételre. Ezen rendelet tette lehetővé, hogy ‘törvényes’ utón, Vas me-KRISZUS ELŐTTI VALLÁSOK A Krisztus előtti népek vallása két csoportra osztható: az egy Istent imádó zsidókéra és a főként természetet, egyes természeti jelenségeket és bizonyos fogalmakat imádó pogányságra. A pogányok vallási képzelete a legkülönbözőbb meséket szőtte össze a megmagyarázhatatlan természeti érdekességekkel, melyet hol komolyan vett, hol pedig tudatosan használt a vezetőség a nép igában való tartására. Az isteneket emberi formában képzelték el s legtöbbször az emberi gyarlóság minden hibájával együtt. Amilyenek voltak az isteniekről alkotott felfogásuk, ugyanolyan volt az emberek erkölcsi élete is. A legromlottab a római császárság korában volt. A pogány vallás nemi nyugtatta meg az emberi lelkeket, nem adott életük céljára magyarázatot és értelmet. Gondolkozóik is csak kétséget keltettek a szivekben és nem megnyugvást. A zsidók vallásának meg volt az erkölcsi ereje és tartalma ahoz, hogy az emberi lelket elvezesse az egy igaz Isten ismeretére s tőle életére megnyugtató útmutatást és választ kapjon. De a zsidó vallás a méltatlan vezetők miatt mélyen alásüllyedt. Javhét csak boszszuálló, nemzeti Istennek tartották. Az általános felebaráti szeretetig felemelkedni nem tudtak. A paráznaság, kapzsiság nagy mértékben volt meg náluk is. Messiási reményükhöz is önző anyagi érdek fűződött. A pogányokkal való érintkezés is sok bűnt plántált át hozzájuk. így elmondhatni, hogy általánosságban Izrael népének erkölcsi állapota nem sokkal volt jobb, mint a pogányoké. ZSIDÓORSZÁG JÉZUS KORÁBAN Palesztina az Ázsiát és Afrikát összekötő legnagyobb forgalmi útba esett. Birásáért egymás után versenyeznek a régi világ hóditó népei. Azért a zsidó nép, melyet belsőleg a testvérharc is gyengíteti, az egyik szolgaság után a másikba kegyében, több mint negyven templomot vettek el az evangélikusoktól. 1732-ben, Sáros megyében, a 172 evangélikus templomból csupán 13 maradt meg az evangélikusoknak. (Folytatjuk) rül. Az assziriai, babilóniai, •egyiptomi és végül a római uralom alá kerültek. Róma a 'zsidó nagytanácsot, a főpapokat és a zsinagógákat meghagyta, de a halálos büntetés jogát, a fontosabb ügyekben való törvénykezését és a pénzügyet a maga számára tartotta fenn. JÉZUS A keresztyénség megalapítója Jézus, az Isten egyszülött Fia, aki a Megváltónk. Jézus személyi nevet jelent. Krisztus a hivatalát jelöli meg, felkentet je’lent, héberül Messiás. A két név együtt a legrövidebb hitvallás. Aki igy hívja őt: Jézus Krisztus, az elismeri róla, hogy ő az Isten Fia, a várva-várt Messiás. Krisztus az Atyával és Szent Lélekkel egy lényegü s egyformán imádandó. Élt a földön az idők teljességében, mint igaz ember és igaz Isten egy személyben. S egykor újból eljön ítélni eleveneket és holtakat. A keresztyén vallásnak Jézus Krisztus a tárgya is egyúttal, aki él és uralkodik. A benne való hit nélkül nincs váltság és keresztyénség. A KERESZTYÉN EGYHÁZ MEGALAPÍTÁSA A tanítványok pünkösd ünnepén vették a szentlelket. Ettől ihlette csodás erővel hirdették a feltámadott Krisztust. Különösen Péter beszédének volt hatása oly nagy. hogy még az napon háromezren megkeresztelkeidtek. Ez volt a jeruzsálemi gyülekezetnek s egyszersmind az egyháznak is születés napja. Az uj gyülekezet azután napról-napra 'gyarapodott. Az apostolok eleinte csak Jeruzsálemben hirdették az evangéliumot, de már itt is nagy akadályokkal kellett megküzdeniök. Egyes görögmüveltségü zsidók fellázították a népet a keresztyének ellen s az igy kitört üldöztetésnek István vértanú volt az első áldozata. Az apostolok eleinte csak zsidók között téritgettek, de későbben a pogányok közül is vettek be megtért híveket a gyülekezetekbe. Az elő Palesztinán kívüli gyülekezet Szíriáiban, Antióchia nevű városban alakult m,eg. Ez a hely azért is nevezetes, mert ott nevetzék Jézus követőit először keresztyéneknek. A pogányok megtérítésében különösen Pál apostol buzgólkodott. PÁL, A POGÁNYOK APOSTOLA Pál, zsidó néven Saul, Silicia fővárosában, Tarsusban született. Eleinte kérlelhetetlen üldözője volt Krisztus követőinek, damaskusi utján azonban csodálatosan megtért. Isten dicsőségét kereső nagy buzgalmát azután Krisztus egyházának szentelte. A keresztyénség egyetemes hivatásáról való meggyőződése arra ösztönző, hogy kivá ló értelemben a pogányok apostola legyen. Három nagy missziói utat csinált. Gyülekezeteket alapított Kisázsiában és Európában. Sok szenvedésen ment keresztül. Munkáját azonban siker koronázta. Legnagyobb valószínűség szerint Rómában, a Néró féle üldöztetések idején, 64-ben szenvedett vértanú halált. AZ APOSTOLOK Az apostolok életére és munkásságára meglehetősen hiányosak az adataink. Péter valószínűleg Pállal együtt szenvedett vértanúi halált. Nem valószínű, hogy ott 25 évig lett volna e világváros első püspöke, csupán mesés és célzatos koholmány. János sokáig volt az ephezusi gyülekezet egyik oszlopa. Mikor már nagyon öreg volt, bevitet-Az ember adhat, mint Ananiás: “És megtartva valami részt az árból, melyet felesége tudtával félretett. Aztán egy részét elvitte és letette az apostolok lábához.” Cseh 5; 2. Az ember kívánhat meghalni, mint Bálám: “Ki számlálhatja meg a Jákob porát és kicsoda számát? Kicsoda az Izraelnek negyed részét? Haljon meg az én lelkem az igazaknak halálával és legyen az én utolsó napom, mint azé.” Mózes 4. könyve 23; 10. Áldozhat az ember, mint Kain: “Kainra pedig és az ő ajándékára nem tekintene: mely do logért Káinnak haragja igen felgerjede és megváltozók az ő színe.” 1. Mózes 4: 5. Bizonyságot tehet, mint Demás: “És az igazságtól elfogják fordítani a fülüket, ellenben a mesékhez odafordulnak.” II. Tim. 4:10. te magát a gyülekezetbe s csak egy mondatból állott a prédikációja: “Fiacskáim, szeressétek egymást.” Két Jakabról tudunk. Az idősebbik Zebedeusnak fia és János testvére volt, aki már 44- ben vértanú halált szenvedett. Az ifjabbik, Alpheus fiának életsorsáról még kevesebbet tudunk. A többi apostolokról mon dák maradtak fenn, amelyek nem érdemelnek hitelt. Dr. F. H. Knubel (Folytatás az 1-ső oldalról) voltak győződve arról, hogy Isten Igéjének tartalmasabb, világosabb és meggyőzőbb erejű hirdetője közé tartozik. E sorok írója élete legnagyobb élményei közé számítja azt az alkalmat, amikor egy konferencián sorozatos előadásainak a hallgatója lehetett. Dr. Knubel ragyogott és szolgált evangélikus életünk legméltóbb szolgái között. Minden evangélikus embernek illik emlékezni Dr. F. H. Knubel nevére, mert benne egyik legnagyobb fiát ismerte meg egyházunk. Egészsége megakadályozta további szolgálatát, de hátralevő idejében is úgy tekintünk rá, mint az evangélium egyik legméltóbb bajnokára. A jó Isten áldó keze kísérje tovább is földi életét, jutalmát pedig ott fogja majd megkapni, ahol “az igazak fénylenek, mint nap, az Ő országában.” Munkáján s életén az Isten áldása nyugodjon. Bizhat az ember, mint Ézsau: “Monda Ézsau az ő atyjának: Avagy csak egy áldásod van-e teneked édesatyám ? Áldj meg engemet, én is, atyám, fiad vagyok és felemelvén szavait Ézsau sir vala.” I. Mózes 27:38. Reszkethet az ember, mint Féliksz: “De mikor ő elkezdett beszélni az igazságról, önmegtartóztatásról s a jövendő Ítéletről, Féliksz megdöbbent és igy válaszolt : most eredj el, majd alkalomadtán hivatlak.” Csel. 24:25. Buzkolkodhat az ember Istenért, mint Izrael: “Mert bizonyságot teszek mel lettük, hogy van bennük Isten iránt való buzgóság, de nem helyes ismereten alapuló.” Róm. 10:2. Vegyen War Bondot KERESZTYÉN EGYHÁZTÖRTÉNELEM Bibliai kalauz az emberi élet válasz utjain:
