Erős Vár, 1945 (15. évfolyam, 3-12. szám)
1945-11-01 / 11-12. szám
4-1K OLDAL ERŐS VÁR 1945 NOVEMBER-DECEMBER Official Religious Monthly of the Hungarian Lutheran Churches • of America. Az amerikai magyar ág. hitv. evang. egyházak hivatalos lapja EDITOR: — FŐSZERKESZTŐ: RÉV. GÁBOR BRACHNA, 1900 West 28th Street, Cleveland 13, O. MUNKATÁRSAK: Az amerikai magyar evangélikus lelkészi kár Minden cikk, közlemény, valamint minden előfizetés, reklamáció és megrendelés a kiadóhoz küldendő. Published under the supervision of the Board of American Missions of the United Lutheran Church of America, 39 E. 35th St., New York. SUBSCRIPTION PRICE $1.50 ANNUALLY ELŐFIZETÉSI ÁRA ÉVI $1.50. BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET kiván a szerkesztőség és a kiadóhivatal! “Mindenütt nyomorgottatnak, de meg nem szorittatunk: kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe: üldöztetünk, de el nem hagyatunk, tiportatunk, de el nem veszünk' . .. igy ir egy helyen a Könyvek Könyvében Pál apostol. Úgy érzem, hogy magyar népünk és nemzetünk sorsa hasonló Pál apostoléhoz. A meglátogatottság e rettenetes napjaiban egyetlen vigasz talása van a magyar nemzetnek s ez reménykedése, a szebb, a jobb, a boldogabb jövendőben. Úgy érzem nincs szükség arra, hogy válogatottabb kifejezésekkel még jobban lefessem magyarországi véreink szenvedését. Mi mindnyájan jól tu1- juk, — hogy a nyomorúság, éhezés, járványok, otthontalanság, orvosság s a szükséges vitaminok hiánya és “last but not least” az a leirhatatlan lelki lethargia, ami sokak gondolkozó és cselekvőképességét bénította meg a szenvedések ezen infernójában — segítségre, szabaditásra, szeretetre, megértésre áhitozik. Az óhazában sinylodő testvéreink tőlünk várják a segítséget; a szeretetnek tesvéri módon megnyilvánulását. Reménykedésüket tehát belénk is vetették. Biznak, reménykednek mibennünk, mint ahogy a szűk ségben levő édesanya felnőtt — önálló keresettel rendelke— gyermekeitől vár segítséget. Én a magam részéről igen furcsának találom, ha a szükségben levő szülőnek a gyermeke csak akkor ad segítséget, ha az kér tőle, a segitség adás ezen módját nem tartom a legerkölcsösebbnek, mert hiszen a segitséget, a kérés bevárása nélkül kellene örömmel odaadni. Minden gyermeknek TUDNI KELL, hogy elaggott szülője szükségben van-e, vagy sem. Minden gyermeknek szent kötelessége aggódó, tisztelő, féltő s hálás szeretettel körülvenni segítségre szoruló édes szüleit. Nagyon elvetemedett az a gyermek, aki nem igy cselekszik s erre őt figyelmeztetni '•ell. Valahogy ilyennek látom azi a viszonyt és kötelezettséget, ami minket a magyar föld gyermekeit ÉDESANYÁNKHOZ fűz. Akármilyen is volt odahaza a sorsunk, akárhogyan is bántak ott velünk, ott ringott a mi bölcsőnk, ott vannak eltemetve apáink, testvéreink, odavonz bennünket minden gyermekkori emlék. Letagadhatatlanul mindnyájan érezzük, hogy vessen bár bennünket a sors akármilyen messzire; a szülőföldünkhöz fűzött emlékek, kapcsolatok, kötelességek kitörhetetlenül ott maradnak lelkünk mélyén. Nem felejtjük és nem felejthetjük el, hogy ÉDESANYÁNK MAGYAR REMÉNYKEDÉS zo szükségben van. Még nem kért tőlünk és talán még, ha akarna sem kérhetne. Mi azonban tudjuk, hogy szükségben van. A háború feldúlta az ezeréves szent magyar ugart. Népét földönfutóvá, újra szegénnyé, nyomorulttá, koldussá tette. Nem először történt ez meg a magyar nép történetében. Hiszen tele van történelmünk hasonló tragédiákkal és nem hiába irta a költő, hogy: megbünhödte már e nép a múltat s jövendőt.” A magyar kálváriajárás nem fejeződött be és tartani fog talán még sok-sok hosszú esztendőn keresztül, de mi mégis úgy érezzük, hogyha kellő segitséget tudunk magyarországi véreinknek nyújtani, ha nyomorukat enyhiteni tudjuk s egy emberként odaállunk az Amerikai Magyar Segély Akció mellé, akkor a most hozzánk szűrődő elfojtott sirás és könyörgés érces kiáltássá fog erősödni s Pál apostol szavaival fognak üzenni óhazai testvéreink: “Nyomorgottatnak, de meg nem szorittatunk: kétségeskedünk, de nem kétségbe: üldöztetünk, de el nem hagytunk, tiportatunk, de el nem veszünk.” Buffalo, N. Y. Papp János László, ev. lelkész. AKIK HAZA TÉRTEK A Clevelandi Első Egyház az elmúlt fél esztendőben gyülekezeti elöljárói közül három vezető embert veszitett el. SZUTORISZ JÓZSEF, az egyház ügy buzgó, fiatal jegyzője junius 4-én halt meg rövid szenvedés után. Szutorisz József fiatal ember volt, alig negyven éves, de egyházi munkája sok nyomot hagyott úgy a gyülekezetben, mint a Luther Márton Egyletben. Ő készítette és adományozta azt a zászlórudat, amely a gyülekezet udvarán van felállítva. ID. KORMÁNYOS ISTVÁN, aki hosszú éveken keresztül az egyháznak hűséges tanácsosa volt, julius 20-án adta vissza lelkét Teremtőjének. Benne is egyházunk egyik legáldozatosabb tagját vesztettük el. Kormányos Istvántól nem tudott olyat kérni a gyülekezet, vagy annak lelkésze, hogy ne teljesítette volna. Szive teljes melegével szerette egyházát és ámbár üzleti elfoglaltsága az elmúlt pár esztendőben viszszatartották az aktiv gyülekezeti élettől, bátoritó és segitő keze mindig ott volt közöttünk. Mi szegényebbek, de az örök Haza egy igaz keresztyénnel gazdagabb lett. NYÁRI MÁRTON, egyházunk tanácsosa, Luther Márton Egyesületünknek hosszú esztendőkön keresztül elnöke, augusztus 11-én halálozott el rövid szenvedés után. Benne egy lelki ember ment el közülünk és az a templom-pad is, amelyet oly szorgalmasan elfoglalt minden vasárnap, velünk együtt megsiratja őt. Nyári Mártoí templomos ember volt. Ritka volt az a vasárnap, amikor ne lett volna Isten házában. Az evangélikus házi oltár is valóság volt az ő otthonában. Nem volt a gyülekezetnek oLyan munkája, amiben Nyári Márton áldozatkészsége ne kért volna helyet magának. Egyháztanácsunk benne egy hü tagot, mi mindnyájan pedig egy igaz keresztyén barátot vesztettünk el. Legyen ezeknek az egyházi munkásoknak örök álma csendes. A feltámadás pedig dicsőséges. (Leffler.) HA AZ UR NEM ÉPÍTI A HÁZAT — 127. zsoltár Ha az Ur nem építi a házal. Építője mindhiába fárad. Ha a városi az Ur meg nem őrzi. Mindhiába vigyáznak őrzői! Mire való hajnalban kelnetek? Éjig gondban enni kenyeretek! Az Ur az ő hiveinek atyja. Alvóknak is mindenük megadja. Lásd, a gyermek Isten adománya. Női szívnek gyümölcse, szép.drága! S mint nyilakat hős férfi kezébe. Ad fiakat az Ur kegyessége. 1 ' Boldog, kinek dús velük a tegze. El nem hagyja azt már a szerencse. Nem vall szégyent, szóba állhat bát Ellenséggel is, a kapujában. (ran TELEKES BÉLA fordítása Szívélyes és körültekintő kiszolgálás BODNÁR A. LAJOS TEMETKEZÉSI INTÉZETE 3929 LORAIN AVENUE Telefon: MElrose 3075 vagy 3076 CLEVELAND, OHIO
