Erős Vár, 1945 (15. évfolyam, 3-12. szám)

1945-05-01 / 5. szám

1945 MÁJUS ERŐS VÁR 3-IK OLDAL A PACIFIC ÓCEÁN KÜLÖNLEGESSÉGEI A háború ráterelte sok em­bernek a figyelmét a világ is­meretlen földrészeire. Egyik ilyen terület a Pacific Óceán a maga végtelen vizeivel és szi­geteivel. Földgömbünk; három­­negyedrésze viz s csak egyne­gyede áll száraz földből. A vi­lág vizeinek a fele viszont a Pacific Óceániba esik, amelyik kétszer akkora, mint az Atlan­tic Óceán és húszszor nagyobb az Egyesült Államoknál. Egy­úttal a legmélyebb tenger is, átlag háromezer láb mély, de sokszor eléri a harmincnégy­ezer lábat is. Ha a világ leg­magasabb helyét tennénk oda, adnak a csúcsai is alig látsza­nának ki. Mérhetetlen sok sziget van benne. Nagyon soknak máig sincs még csak neve sem. A legnagyobbakat is csak felüle­tesen ismerjük. New Guinea sincs még igazában fölfedezve s csak ebben a században ve­zettek néhány felderitő expedí­ciót a 'belsejébe. Szélessége olyan, mint Cleveland és New York közötti távolság, a hosz­­szusága pedig háromszor akko­ra. Nagyságra nézve a világ második legnagyobb szigete. Japán maga is több szigetből áll, az anyaország négy főszi­getből: Hokkiadio, Honshu, Shi­koku és Kyushu-ból. Hozzá tar­tozik a Luchu szigetcsoport és Formosa a kínai tenger felől és az északi Pacific Óceánon fek­vő Kurile szigetcsoport. A Philippi szigetcsoport hét­ezer különböző nagyságú szi­getből áll. Két nagy szigete van, mégpedig északon Luzon, körülbelül akkora, mint a nagy magyar Alföld és csak valami­vel kisebb Mindano sziget. — Közbeesik Leyte szigete, amely a mostani háború folyamán történelmi nevezetességűvé vált. Ez a néhány adat mutatja és magyarázza meg, hogy nem­csak katonai titok miatt nehéz megírni katonáinknak a pontos helyét, hanem sokszor még ne­ve sincs annak a szigetnek, amelyiken talán hadiszolgálatot végeznek. Ugyanakkor megma­gyarázza azt is, hogy miért nem tudnak könnyebben találkozni fiaink a végtelenszámu szige­tek között. A Philippi szigetek éghajlata különösen januártól májusig igen kellemes s nem elviselhe­tetlen a többi évszakokban sem. Földje rendkívül gazdag, jól müveit s a déli gyümölcsök végtelen gazdagsága terem itt. Vagy hatszázféle fája van s hétszázötven fajta madara. Van még kígyó is, de már kivesző­ben és sok helyen macska he­lyett kígyókat tanítanak meg egér- és patkányfogásra. A bentlakókra erős hatással volt a keresztyénség és az ame­rikai kultúra. Egyike a legér­telmesebb szigetlakoknak, akik­nek műveltsége sok helyen eu­rópai magaslatra emelkedett. A philippi szigetek felszabadítása után Amerika nagy lépéssel jut közelebb a háború befejezésé­hez. • Emberi vélemények Tanitány lehet az ember, mint Judás: “Hogy e Szolgálat s apostol­­ság helyét megnyerje, melyet Judás cserben hagyott, hogy az őt migillető helyre jusson.” Csel. 1:25. Hosszú imákat mondhat az em­ber, mint a farizeusok: “Jaj nektek képmutató Írás­tudók és farizeusok, mert fel­emésztitek az özvegyek házát és színből hosszasan imádkoz­tok; ezért annál súlyosabb lesz a ti büntetésiek.” Máté 23:14. Prófétálhat az ember, mint Saul: rege eleibe jőve és szála őreá az Istennek Lelke és prófétála közöttük.” I. Sámuel 10:10. Istenországához közel lehet az ember, mint a gazdag ifjú: “Erre Jézus rátekintet, meg­szerette őt és igy szólt neki: Egy hiány van benned. Eredj el, add el minden vagyonodat és add oda a szegényeknek. Kincsed lesz igy a mennyben: azután jöjj és kövess engem. Az pedig elszomorodva a be­széden, bánatosan távozott, mert nagyvagyonu ember volt.” Márk. 10:21-22. Munkát végezhet és mégis el­veszhet az ember: “Sokan mondják nekem azon a napon: Uram, Uram,, nem a te nevedben prófétálunk-e, nem a te nevedben üztünk-e ki go­nosz lelkeket és nem cseleked­tünk-e, sok hatalmas dolgot a nevedben? És akkor én majd vallást teszek nekik: Sohasem ismertelek titeket: távozzatok tőlem, gonosztevők.” Máté 7:22- 23. Megmenekülhet az ember, mint János: “Ezek pedig azért jegyeztet­tek föl, hogy higyjétek, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia és hogy az ő nevében való hit ál­tal életetek legyen.” János 20:31. Amíg utón vándoroltam, Mindig a kezek rabja voltam. Az első kéz munkában fáradt, De tenyeréből bőven áradt Gyermekálmok aranydiója, Marcipánja, mézes cipója. Nem volt erős talán még ő sem, De a kezemet fogta erősen. Bár sok baja volt s gondja másra, Nem volt rest a simogatásra. Ráncos kéz s nem volt semmi éke, Szelídség lakott benn és béke. Legyen ez az egyszerű ének Himnusza az anyám kezének. A másiknak bársony a bőre, Álmodoztam sokat felőle. Lelkem tűzben égett miatta, Amig valaki ideadta. Halvány erek, keskeny kis ujjak, Korunk egyházi nagyjai (Folytatás az 1-ső oldalról) tisztséget a harmadik világgyü­­lésig, vagyis 1935-ig tartotta meg. Minden idejét és erejét a világ evangélikus népeinek egyesítésére fordította és e cél­ból készítette elő a harmadik világgyülést, melyet Párisban 1935-ben meg is tartottak. Az örökélet országába 1936 junius 1-én szólította haza Te­remtője, követve szeretett ne­jét, akit csak három órával előbb temettek el Morehead A. János halála előtt. Az Egyesült Államok evan­­gélikussága méltán büszke nagy fiára, aki nemcsak nevét és te­kintélyét emelte magasra, de a gyakorlati keresztyénséghez is nagy mértékben adott segítsé­get. Emléke különösen ma éled újra szivünkben, amikor Ame­rika Evangélikus népére újra nagy feladatok várnak a világ koldusbotra jutott népeinek és intézményeinek talpraállitásá­­val. “S ha sápadt homlokára nézek, Úgy tetszik, mintha a fölött Egy koronát látnék ragyogni Vércseppek és dicsfény között.” Váradi Antal. A vágyaim közéjük bújnak. A tenyere aranykalitka, Benne szorong az éltem titka. Örömszirom, horgony és támasz, Minden miértre ő a válasz. Legyen himnusza ez az ének A feleségem kis kezének. A harmadik kezecske gyenge, Kapaszkodik az én kezembe, Apró kis kéz, barackfa ága, Tenyere a remény virága. Csak kér mindig, nem tud még adni, Ökölbe nem szokott dagadni, De ha majd egyszer pihenni térnék, A kezem e kis kézben él még. Legyen ez a szemérmes ének Himnusza a fiam kezének. Az életben én végesvégig Csak mentem, mentem. Kéztől kézig. “És mikor jutottak volna ama helyre, íme a Prófétáknak se­SZIVES MEGHÍVÁS A Clevelandi Első Gyülekezet kebelében működő Luther Márton Betegsegélyző és Templom Egylet tagjai sorába hívja Cleveland evangélikus népét. Az Egylet gyűléseit tartja minden hónap harmadik vasár­napján délután 3 órakor a 2830 East Boulevardi Evangélikus Iskolateremben. Érdeklődőket szívesen látunk. Az egylet tagjai, vagy tiszt­viselői is felvilágosítással szolgálnak. • PÉNTEK PÁL, elnök SZŐKE SÁNDOR, jegyző BALOGH FERENC, pénz. DOMBI LÁSZLÓ, titkár, 2957 E. 115th St. ÜNNEPI ÓRÁK KÉZTŐL KÉZIG

Next

/
Oldalképek
Tartalom