Erős Vár, 1944 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1944-06-01 / 6. szám
1944 junius ERŐS VAR 7-IK OLDAL ÖRÖK TAVASZ Aki a természet nyelvét nem érti, az nem ismer szép világot. Lent jár még sötét világok tornácaiban, de nem mer bekopogni az Élet ajtaján. Szerencsétlen ember az, ki hidegen hallgat nagyszerű szimfóniákat és nem tud gyönyörködni Isten páratlan költeményében. Szánni tudom azokat, kik nem tudnak elmerengeni susogó és hallgató fenyőerdők közepén, egy óriási zuhatag szemlélésekül, vagy egy végtelen puszta bámulása alkalmával. Ezek az emberek, kik semmi különöset sem látnak egy rügy fakadásban, egy hulló piros falevélben, még nem érintkeztek az éggel. Nem tudnak hinni, csodálkozni sem. Hidegek és kemények; mint a szikla. Szellemjárás van mindenütt, lélek és élet von be mindent, de nem mindenki veszi ezt észre. Van szemük a látásra és fülük a hallásra, mégis vakok és süketek. Nem hallanak harangzúgást és nem látnak templomot. Fekete anyagot látnak csupán, kék ég és nap nélkül. A természet oltár, ide kell imádkozni járni. Harmonikus, mézédes a szava, melybe pásztortüzek fénye, halk tilinkók lelke, csillagok rezgése, vadludak gágogása, vizek csobogása, fűszálak harmatja van felolvadva. Nincs szebb dal, klasszikusabb zeneszerzemény, mint a nekünk daloló tavasz, mely megújhodásról beszél. Azok a halk suttogások, melyek leveleiről leválnak és simogatni kezdik arcunkat, olyanok, mint végtelen messziről jövő sóhajok ihletett emberek ajkáról. Chopint, Beethovent, Grieger érzel magad közelében, ki füledbe énekli: Gyere velem, kapaszkodj szivembe, én viszlek . . . ó mennyit vesztenék, ha nem érteném a tavaszt, mely minekünk oly csodás dolgokat beszél. Sokan nem érzik ezt. “a köznép nem csodálkozik semmin.” Csak a kiváltságosak látnak valami rendkívülit, meghatót, felemelőt a természet reggelében. “A GALAMBOS JÓZSEF MAGYAR RÁDIÓ ÓRÁJA 8100 West Jefferson Ave. Detroit, Michigan szépség hangja szépen szól s csak a legfenköltebb lelkekbe surran — mondja Nietzsche.” Tanulj, megilletődve állni ág, lomb, levél hivogató karjai mellett, mert távoli világok üdvözlete van minden élő és vibráló atomba beleszórva. — Minden kis virág angyalok írása; minden vizcsepptől reszkető fűszál Isten mosolygása. De nem lenne mindez szép ég nélkül. Ha ég nem lenne és rajta a nap, a csillagokkal, nyoma sem lenne e gyönyörű ujjongásnak. Halott világ lenne, melybe jaj-szavak töprengenek és haldoklanak. Mert minden szép amonnan felülről árad. Semminek sincs értelme, sőt léte sem, kétség, égboltozat nélkül. A mennybolt áldás, mit ránk térit egy atyai kéz, melyről csak az vesz tudomást, ki beletartozik ebbe az emelkedett atmoszférába. Emelkedni kell, nekilendülni, hogy ezt igazán megértsük. “Ki földet eszik s hasoncsuszík, annak nem nő szárnyak” Ami e földnek hangulatot ad, gyönyörűséget és varázst, az nem e világból való. Annak más a hazája, más a légköre. Minden annyira szeretetteljes és rokonszenves, hogy mennyi kékség, biztatás, jókedv, istenes lelkűiét van beleédesitve. Tavaszi meleget, napfényt kiáltozzunk s rázogassuk azokat, kik csak félig tudnak élni. Különös dolog a fény, a meleg s az élet. Serkenti az embert és szép gondolatokat ad. Nem tűr halált, visszavonást, csak áhítatot s dagadozó érzéseket. A művész, ki hegyek közé vonui, hogy színeket lásson, hangokat halljon; figyelemmel, önmaga kivetítésével szeretne megmenekülni önmagától, hogy megértse azt a csodálatos áriát, melyet a meleg, a pezsgés sugára szór tüneményes gazdagságban. És amikor megilletődve áll meg a legcsodálatosabb alkotások előtt, máris megtalálta, amit keresett: Az örök Fenséget, mely belefér egy tücsök ciripelésébe, egy méh zümmögésébe, eget-hasogató madarak vijjogásába. Művészi szemekkel kell nézni a világot és átélni az életet. Ki kell ragadni belőle a szépet és csodálni azt. Művészet nélkül nincs vallásosság, gerjedelem,, valóság. Míg a művészi elem ki nem vész a szivekből, addig a vallás sem hallhat meg. Míg lesz érzés, mely koszorút fon a szépségnek s meg tud rezdülni illatától, s nem fog idegenkedni fájó csókoktól és tűzi ekei log gyújtani neki oltáron, várromon, fehér havasokon és hívogatni fogja könnyel és mosollyal. A vallásosság ott kezd meghalni, ahol az ember kizárja önmagából a remegő természetet, a vér hullámverését s a művészetet és csak dogmákat, tantételeket, áltanokat, csontvázat. köveket rak az Ur asztalára. A természet templom. Itt imádkozott a legszívesebben a Megváltó. A néma csodálat, mely itt eltölthet, harsogóbb minden imádságnál. Mert itt a hihetetlen, érthetetlen, felfoghatatlan pittyeg, susog, álmodozik, ölelkezik és szólitgatja a Névtelent, minden erők és megújhodások For rásiat . . . Csodákban az hisz, aki találkozott Istennel” ... M. Z.----------V---------RÖVID HÍREK ÉS GONDOLATOK Az Egyetemes Evangélikus Egyház, United Lutheran Church in America, uj lakásba költözködött át. New Yorkban a város egyik legszebb utcájában, a Madison Avenuen vette meg Egyetemes Egyházunk a J. P. Morgan otthonát, melynek 4 emeletén lesznek egyházunk hivatalai s ugyanitt kap helyet a National Lutheran Council is. J. P. Morgan, amerikai bankár, merész pénzügyi vállalkozásairól volt hires, amelyekben egy generáció alatt milliókat szerzett. Kevesen ismerik végrendeletét, melynek első szakasza arról tesz bizonyságot, hogy Morgan otthont, melynek 4 emetetésképen közöljük a végrendelet első szakaszát: “Megváltóm kezébe ajánlom lelkemet, teljesen bízván abban, hogy megváltotta és tisztára mosta azt szent vérével, s szenny nélkül fogja azt az Atya trónja elé vinni; meghagyom gyermekeimnek, hogy minden körülmények között, még testi épségük feláldozásával is, maradjanak meg abban a hitben, hogy a bűnnek megváltása egyedül Jézus Krisztusnak vérontása által van.” Phone: VI. 2-0838 TOTH REALTY Complete Insurance Service MICHAEL TOTH, Manager Notary Public — Surety Bonds 7932 W. Jefferson - Detroit, Mich.
