Erős Vár, 1943 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1943-10-01 / 10. szám
Mélyebbre... Hadtesteink egyre mélyebbre vonulnak be az ellenség hadi területeire Néha-néha már ujjongni szeretnénk, mert azt gondoljuk, hogy a sikeres hadművelet talán már egészen közel hozza a világot a türelmetlenül vágyott békéhez. Nagyjaink azonban újból és újból figyelmeztetnek arra, hogy bele ne essünk a könnyelmű és az elbizakodás veszélyes sodrába , mert nagy munka vár még mindannyiunkra. S ha valaki csakugyan beletekint abba a szörnyűséges bonyodalomba, amelyikben élünk, az tudja, hogy még nagyon sok utat kell megtisztítanunk s nagyon sok hajót felépítenünk, ha azt akarjuk, hogy azok elvezessenek és elvigyenek az Istentől kirendelt megfelelő helyre. Sok ember elhesegeti magától a mélyebb gondolkodást, mint ar4 orra alá szállott füstöt, de igen kevés esetben gondol arra, hogy utánna kellene nézni annak, hogy nem-e a saját háza fogott tüzet s onnan jön a fojtó füst. Azt gondolják sokan, hogy a nemzet vagy a népek jövője az csak néhány ember kénye kedvétől, jó vagy rossz hangulatától függ. Pedig a világtörténetet igazában mégis csak az a sok millió ember csinálja, akik úgy, mint te vagy én, névtelen szürkeségben morzsolgatjuk le az életünket. Az a tény, hogy egyes emberek lesznek a tömeg gondolkodásának a szószólói, az nem változtatja meg az igazságot. Azok a szerencsétlen emberek, akik Európát és az egész világot lángbaboritották, nem jutottak volna sehová, ha az emberek ellent állottak volna elgondolásaiknak. A legtöbben azonban vagy nem gondolkoztak vagy azt mondották, hogy az az ember fejezi ki a mi gondolatunkat, azért hát követjük. Emlékszem azokra az időkre, amikcr ifjú emberek szajkó módjára ismételgették azokat a jelszavakat, amit a pogány nemzeti szocializmus szült. Nem használt nekik az sem, amikor rámutattunk a keresztyénség államalkotó, nemzetépitő eredményeire. Vakon követték az uj szavak hamis apostolait s talán csak most ébredeznek és térnek magukhoz, amikor fejük véresen ütközik bele a mélyebb igazságok örök törvényeibe. De vájjon nem fenyeget e bennünket is egy hasonló veszedelem. Nemzetünk “dísze s virága” véres csatákat viv s milliók élete a halállal néz farkas szemet ,akkor mi nem mondhatjuk behunyt szemmel, gondolkodás nélkül; majd csak lesz valahogy. Azok a fiuk haza jönnek, sokan csonkán-bonkán, sokan betegen és soknak csak a hősi emléke, de mind számon kéri tőlünk: mit csináltatok? Belenéztetek-e az élet mélyebb kérdéseibe, a jövő kivezető útját kerestétek-e? Tettetek-e valamit, változtattatok -e az eddigi könnyelműségen, tudjátok-e, hogy miben hisztek és hogy merre akartok haladni? Ha sokan is vannak, akik még mindig csak a felületes élet könynyelmü útjait járják, nekünk keresztyéneknek mélyebbre kell néznünk. Ott a mélyen megtaláljuk az okát annak, hogy miért kerültünk oda, ahol most vagyunk. Ott a mélyen felismerjük, hogy vannak, ist leni törvények, amelyeket be kell tartanunk. Mélyebb hit, mélyebbre hajló engedelmesség vihet csak el bennünket, a mélyebb értelmű emberi élethez. Bennünket nem az érdekel, hogy mennyi felszínes örömet tudunk kihalászni mások véres küzdelmei közepette, hanem az, hogy milyen mélyre tudunk beleilleszkedni abba a hármas irányú kötelességbe, amelyik Istennel szemben, embertársainkkal és önmagunkkal szemben kötelez. Keresztyén ember, ereszkedj mélyebbre, a legelső lépcsőfok az lesz, amikor megtanulsz térdre hullani Isten előtt. (Brachna) * * * “A ma emberének kapzsiságát, csupán az egyházak nagy befolyása lesz képes megfékezni.” (Franklin D. Roosevelt.) * * * Semmi oly biztosan nem öl meg egy nemes mozgalmat, mint közönyösség. * * * Nem az a gazdag kinek sok pénze van, hanem az aki megelégedett* * * A jó mag, amit a gyermek szivébe elvetünk, hozza a leggazdagabb gyümölcsöt a föld és az ég részére.
