Erős Vár, 1942 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1942-07-01 / 7. szám

6. oldal ERŐS VÁR 1942 julius hó Az Ág. Hitv. Evangélikus Egyház fejlődése az Amerikai Egyesült Államokban Irta: Brachna Gábor, STM., clevelandi lelkész Az első evangélikus istentiszteletet Ameri­kában 1619 karácsonyán tartották a Hudson Öböl vidékén az európai kivándorlók. Az első gyülekezetünket pedig 1648-ban szervezték meg a holland kivándorlókkal együtt érkezett evan­gélikusok az u. n. Manhattan Islandon, a mai New York legbelsőbb szigetén, amit akkor még New Amsterdamnak neveztek. A svéd evangé­likusok jó része Delaware partjain telepedett le és hamarosan elvesztette minden kapcsola­tát az evangélikusokkal s lassanként az Episz­­kopális gyülekezetekbe olvadtak bele. Az amerikai evangélikusoknak a zöme a németországi kivándorlókból került ki, akik fő­ként a 18. században jöttek ki nagy számmal. Ezek a kivándorló evangélikusok kivándorlási helyeik szerint itt is külömböző vidékeken te­lepedtek le. így Németország északi részéről jöttek inkább New York állam területén, a salz­burgiak Georgiában, a wurttembergiek South Carolinában telepedtek le, a legnagyobb evan­gélikus telepedés azonban Pennsylvaniában volt, ahol a 18. század közepén körülbelül 60,000 le­hetett a számuk. Szervezésük az adott körülmények miatt (óriási terület, kevés lelkész, állandó vándorlás, politikai szervezetlenség, stb.) csak lassan in­dult meg. Az első ilyen irányú munkát Muh­lenberg Melchior Henrik végezte, akit az itteni evangélikusok kérésére hivatalosan küldtek ki a németországi evangélikusok. Az ő munkája nyomán jött létre 1748-ban a gyülekezetek és lelkészek szövetsége, amit synodusnak neveznek azóta is és amelyiknek egész máig meg van a folytatása a Pennsylvaniai Minisztériumban. Ezt a szervezkedést követte a New York-i (1786), a North Carolina-i (1803), az Ohio-i (1818), Mary­land, Virginia és Tennessee-ben 1820-ban. Ugyancsak 1820-ban, az előbb említett Sy­­nodusok egy közös egységet hoztak létre ered­ményesebb kooperáció céljából s megalakítot­ták a General Synodust, amelyik kapcsolatot tartott fenn az egyes synodusok között. Ez a szövetkezés jelentette az amerikai evangélikus egyház önállósodását s az európai egyházi kap­csolatoknak és befolyásnak a gyengülését. A lelkész képzés céljából Szemináriumot létesítet­tek s megkezdték az amerikai kül- és bel­­missziói munkájukat. Legjelentékenyebb vezé­rük ebben az időben Schmucker S. S. volt. Az amerikai lutheránizmusnak egy másik hatalmas hajtása a németországi szászoknak a szervezkedése, akik a 19. század elején (1839) telepedtek meg Missouriban. Az akkor virágzó száraz, erőtlen hitü rationalizmus elől menekül­ve erős pietizmust, nagy buzgóságot és hitvalló lutheri hitet hoztak magukkal. Az ő csoportosu­lásukból nőtt ki egyik legnagyobb amerikai evangélikus közösségünk, a ma is meglévő Mis­souri Synodus. Szervezőjük Walther C. F. W., aki 1847-ben megalakítja a fenti synodust s St. Louisban állítja fel a központjukat. 1840 és 1850 között igen hatalmassá válik a németek özönlése s ebben az évtizedben közel egy millió német telepszik le Amerikában. Még a Polgárháború után is évente kb. 130,000 né­met bevándorlót lehet átlagosan venni. Ezeknek a németeknek jórésze róm. kath. ugyan, mivel Németország északibb részeiből származtak fő­ként, mindazonáltal igen nagy számú evangéli­kus is volt köztük, akik itt főként Közép-Nyu­gaton és Észak-Nyugaton telepedtek le. (Folytatjuk) NEW BRUNSWICK, N. J.. Szaihmáry Gyula, lelkész. KERESZTELÉSEK. Junius 21-én részesült a ke­­resztség szentségében Hensperger Albert és neje szü­letett Takács Ethel leánya Barbara Joan. Keresztszülők Takács Imre és neje. Ugyanakkor lett megkeresztelve Yock Béla és ne­je született Cseh Mariska kisfia Béla Lajos. Kereszt­szülei Péter István és Cseh Róza. ELTEMETTÜK Lakatos Istvánnét, akit 37 esz­tendős korában szólított magához az Ur. Gyászolják árván maradt leányai Margit és Evelyn. CALDWELL, N. J. Pölöskey Sándor, lelkész. TEMETÉSEK. Junius 10-én temettük Horváth Im­­réné, szül. Győri Lidia, Felpécz, Győrmegye szárma­zású nőtestvérünket, egyházunk egyik alapitó tagját, általános részvét mellett. A temetési szertartás az Al­­len-féle temetkezési intézetben és a Prospect Hill te­metőben ment végbe. Gyászolják: férje, Horváth Im­re és gyermekei, József, Imre és Ilonka, férjezett Győ­ri Lászlóné. Julius 2-án Vörös Péter gör. kath. vallásu, 72 éves magyart kisértük ki a Prospect Hill temetőbe. Vörös Péter hosszú évekig egyedül élt, s minden va­gyonát a városra hagyta. Temetését is a város ren­dezte. Julius 6-án Matyiku Lászlóné, szül. Nagy Bor­bála, állítólag református valásu magyar asszonyt te­mettük, aki váratlanul hunyt el 49 éves korában. Gyá­szolják: férje, Matyiku László és gyermekei, Anna, Károly, József, Sándor és Vilmos és családjaik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom