Erős Vár, 1940 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1940-03-01 / 3. szám
12 Oldal ERŐS VÁR 1940. Március hó “MEGSÉRTETTEK” A templomból elmaradó, az egyházból kiváló emberek hitehagyásuk okaként legtöbbször ezt jelölik meg: “Megsértettek.” Az egyiket azzal, hogy kölcsönadott pénzét nem adta vissza a hittestvér. A másikat azzal, hogy munkájáért nem kapott elismerést. A harmadikat azzal, hogy megszólták, a negyediket azzal, hogy nem törődtek vele, az ötödiket azzal, hogy túlsókat törődtek vele. Sokat a pap sértett meg: azzal, hogy kiprédikálta, vagy azzal, hogy nem látogatta meg betegségében (melyről nem volt tudomása), vagy azzal, hogy nem méltatta érdemeit vagy egyszerűen azzal, hogy megunta a papja arcát, mert már régóta látta s akármit mondott vagy tett az a lelkész, felizgatta a hittestvért. Mindegy. A fontos az, hogy az egyháztól való elfordulás oka tiz közül kilencben ez: “Megsértettek.” Sok mindent lehetne felelni az ilyen sértődő lelkeknek. Azt, hogy az illetők nem is akarták megsérteni. Félremagyarázott szavak több bajt okoztak már, mint bármi más. Azt is lehetne sok esetben felelni, hogy az ilyen sértődő lelkek egyáltalán nem törődnek azzal, hogy ők maguk már hány lelket sértettek meg sokkal súlyosabb megaláztatással, mint amilyenben nekik volt részük. De most nem arról van szó. Hanem arról, hogy mik a sértődöttség következményei ISTENNÉL? Minden sértődő ember gondolja meg, hogy ha majd egyszer megáll Isten itélőszéke előtt, akkor hitehagyásának okaként fogja-e majd azt felhozni tudni, hogy őt megsértették? Ha csak felvetjük ezt a kérdést, már ráfelel a lelkiismeretünk, hogy nem. Isten előtt ezek az apró csepü-rágások elvesztik a jelentőségüket, s átkuk visszahull a sértődő fejére. Jézus példázatban is megmagyarázta ezt. Az adós szolgának az Ur elengedte a tízezer tálentomos adóságot. Az adós szolga pedig szolgatársát fojtogatta és börtönbe juttatta potom száz dénár követelés miatt. És az ő ura ezt mondta néki: “Gonosz szolga, minden adóságodat elengedtem néked . . . nem kellett-e volna néked is könyörülnöd a te szolgatársadon, amiképen én is könyörültem terajtad?” És átadta őt a hóhérok kezébe. “E képpen cselekszik az én mennyei Atyám is veletek, ha szivetekben meg nem bocsátjátok kiki az atyjafiának, az ő vétkeiket.” Ebből pedig az következik, hogy aki sértődöttségből kimarad a gyülekezetből, az Isten ellen vétkezik és kihívja maga ellen Istennek haragját, melyet világosan megígért az Ur. A sértődöttség tehát nem lehet ok az elmaradásra. A sértődöttség magában is bűn és Isten szemében igazságtalanság. Aki azzal az okkal marad el a gyülekezetből, hogy megsértették, bizonyságot tesz hitetlenségéről, hálátlanságáról és igazságtalanságáról. R. F. ISMERD MEG HITEDET...! ROVAT VEZETŐ: BRACHNA GÁBOR AZ ÖRÖK ÉLET ..X T DVÖSSÉGEMET tudnám érte adni . . ** halljuk elég gyakran ezeket a borzalmasan könnyelmű szavakat az emberek ajkán. Olyan hősködés ez, amelyikre fejet csóvál minden gondolkozó ember. Mernéd e azt mondani valakinek, hogy a vasolvasztó kohóba vagy a zajló folyóba akarod dobni gyermekedet? Megborzad az ember még a rettenetes kérdésre is. Megbomlott agy gondolatának tartjuk az efféle könnyelmű beszédet. Jó lenne nekünk néha vigyázni a vallási élet kifejezéseivel is. A mi üdvösségünk a mi örök életiink, az örök kárhozatból való kimentésünk, amiért Krisztus életét adta. Méltatlan dolog arról félvárról beszélnem, amit más vérén és ártatlan halálán szerzett meg a számomra. Bűnös dolog a drága kagylót a tengedbe dobni, amiért egy ember az életét kockáztatta. S ne felejtsük el azt se, hogy hosszú dolog az az örök élet. Nem egy kinzó éjszaka a pokol tüzében, nem egy földi élet keresztek súlya alatt, nem száz esztendő a nyomorgattatások és szenvedések siralomvölgyében, hanem az időnek olyan végtelenje, amit emberi értelmünk nem tud felmérni. Göthe fantáziája adott egy kis részleteit belőle, amikor azt mondotta, hogy valahol a végtelenben van egy hegy, a világ legmagasabb és legkeményebb hegye. Erre a hegyre egy madár szál minden száz esztendőben s megélesiti rajta a csőrét s amikor ez a hegy el fog kopni, akkor telik le az örök élet első másodperce. Ne játszunk a mi üdvösségünkkel, mert nem csak az örök élet hosszú, de határnélküli az örök kárhozat is. Brachna Gábor