Erős Vár, 1940 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1940-02-01 / 2. szám
6 Oldal ERŐS VÁR 1940. Február hó egyetemes papság elve alapján) és annak elmondja lelkiismerete gyötrelmét, hogy tőle tanácsot, vigasztalást s erősítést kapjon, ahányszor arra szüksége van. E gyónás két részből áll. Az egyik részben mi cselekszünk, amennyiben megvalljuk bűneinket és vigasztalást kérünk. A másik részben Isten cselekszik, aki az Ige által feloldoz a bűn alól. Nagy kincs ez és a keresztyén ember legyen hálás érte Istennek és használja is mindég. De ne ugv menjen gyónni az ember, hogy ezzel jót cselekszik, hanem azért menjen, hogy meghallhassa, mit üzen Isten a megtérő bűnösnek. Erre azonban senkit kényszeríteni nem lehet. A gyónás e leírásában lehetőleg Luther saját szavait használtam. Láthatjuk ebből, hogy Luther az úgynevezett magángyónást, titkos gyónást, vagy nevezhetjük fülbegyónásnak is, nem vetette el. Csak felszabadította. A hívőre rábízta, hogy akar-e vele élni, vagy nem. Nem kötötte paphoz. És igen nyommatékosan hangsúlyozta, hogy a Iliin alól való feloldozást megtagadni nem szabad és hangsúlyozta azt, hogy a bűntől való íeloldozás egyáltalán nem függ attól, hogy valaki valakinek meggyónja-e a büneitt, vagy sem. hanem attól, hogy Istennel magával elintézte-e a dolgát. Evangélikus egyházunk tehát ismeri a gyónást, de az nem szentség nálunk, hanem inkább a hívek lelkiéletének szolgálatában álló segédeszköz. Sajnos azóta a híveink teljesen elhagyták azt a szokást, hogy megterhelt lelkiismeretükkel felkeressék a lelkészt s megkönnyítsék azáltal, hogy neki feltárják bűnüket s ezáltal megszabaduljanak annak további bűnözésre hajtó erejétől. A modern lélektani tudomány szüntelenül hangoztatja, hogy rengeteg testi és lelki zavart meg lehetne szüntetni. ha az emberek arravaló és hozzáértő ember előtt feltárnák a lelkűket. Protestáns egyházáinkban szokásban van “a lelkész” elnevezés. Ennek a névnek az értelme már rég elhomályosodott, mert ahol a hívek a lelkűk mélyét már nem hízzák a lelkészre, ott ő már nem lehet lelkész, a lelkek pásztora, hanem csak pusztán igehirdető, prédikátor. Protestáns egyházaink sok sok baja, lelki elszegényedése, erkölcsi romlása, hitbeli felületessége onnan származik, hogy a hívek teljességgel elvetették azt a nagy lelki segítséget, melyet az egyház Luther óta a mai napig kész nekik nyújtani. Hogy ez a gyónás hogyan válhat segitséggé és miként folyjon le a mi egyházunk hite és meggyőződése szerint, arról a következő számban Írunk. R. F. CSALÁDI OLTÁR BIBLIAI SZEMELVÉNYEK A HÓNAP MINDEN NAPJÁRA ROVATVEZETŐ — TURCSÁNYI GYULA Krisztus Istentől Küldött Tanító Feb. 21. Márk 12:18-27. Lélek szerint szólja az igét. Feb. 22. Márk 12:28-34. Ismeri a törvény summáját. Feb. 23. Márk. 12:35-37 Ö maga is kérdez. Feb. 24. Márk. 1238-40. Óv a hamis tanitástól. Feb. 25. Márk. 12 :41-44. Azt nézi. ami a szívben van. Jézus Intése: Vigyázzatok és Imádkozzatok! Feb. 26. Márk. 13:1-8. Ne féljetek! Feb. 27. Márk. 13:9-11. Imádkozzatok Szentlélekért. Feb. 28. Márk. 13:12-13. Tartsátok ki végig. Feb. 29. Márk. 13:14-20. Hivjátok segítségül a nyomorúság idején. Március 1. Márk. 13:21-23. Már most készüljetek fel rá. Március 2. Márk. 13:24-31. Higyjetek az én beszédemnek. Március 3. Márk. 13:32-37. Vigyázzatok és imádkozzatok. DÖNTŐ ÓRÁK Március 4. Márk. 14:1-2. A papság célja. Március 5. Márk 14:3-9. Megkenetés Bethániaban. Március 6. Márk. 14:10-11. Az Áruló. Március 7. Márk 14:12-16. Az úrvacsora előkészítése Március 8. Márk. 14:17-21. Jézus utolsó intése. Március 9. Márk. 14:22-25. Az Úrvacsora. Március 10. Márk. 14:26-31. Aki áll vigyázzon, hogy el ne essék. Ellenségei Meggyalázták, Tanítványai Cserbenhagyták. Március 11. Márk. 14:32-36. A legnagyobb nyomorúság órája. Március 12. Márk. 14:37-42. Tanítványai közül egy sem áll mellette. Március 13. Márk. 14:43-49. Úgy fogták el. mint a gyilkost. Március 14. Márk. 14:50-54. Tanítványai elhagyták és elárulták.
