Erős Vár, 1939 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1939-05-01 / 5. szám
1939 május hó “ERŐS VÁR” Harmadik oldal Virágos Irta: Móra László Magyar anyák, virágos ágak, Köszöntöm aszony szivetek Amely fölött ott szundikálnak A glóriázott kisdedek, — S megáldom csendben azt a házat, Hol gőgicsél a kisgyerek. Kik boldogan vonjátok ölre A szivetekből nőtt magot, Ti adtok fénnyel tündökölve E fáradt földnek uj napot, Reménysugárt, — s egy tépett honnak Nyitott sebére balzsamot. Magyar anyák, a sziveteknek Beszédes álma az égig ér. Hallom jövését uj seregeknek, Mely uj csodáju fényt igér, — És áldom mind, mind azt a házat, Hol ember-angyal gőgicsél. Magyar anyák, virágos ágak, Köszöntőm aszonylelketek S a harmatszivü kisbabákat, Akikre fényt leheltetek, — És áldom, áldom azt a házat, Hol imát mond a kisgyerek! Ágak PÁLINKA ÉS SÍRKŐ. Egy utón halad két fuvaros a szekerével. A hátsó megszólította az előtte haladót: — Mit viszel? —• Pálinkát — hangzott a válasz. —- Akkor egészen jó sorrendben haladunk. — Miért? —• Mert én is sírköveket szállítok. (Harangszó) Isten könyörületességének az átélése kimeríthetetlen türelmet terem embertársaink iránt, ugyannyira, hogy ha egy igazi keresztyén embert egy napon kétszer gyilkolnának meg és ké'tszer elevenednék életre,, bizony megbocsátana ellenségének, tekintettel az Istennek iránta való könyörületességére. Arnd János.
