Erős Vár, 1935 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1935-08-01 / 8-9. szám

ERŐS VÁR EGYHÁZI ELET iiiiiiiiniiiiiiiiiiiiuiiiiiimir IIIIIIIUIIIIIIIIIIIIUIIHIIil BETHLEHEM, PA. KEEESZTELÉS. — Julius 14-én ke­reszteltük meg Németh Ernő és neje sz. Norma Judd újszülött kismacská­ját, aki a szent keresztségben Ernő, Károly neveket kapta. Keresztszülők: Sántly Károly és neje sz. Németh Mar­git. Isten tartsa meg az elsőszülött kis­fiút, hogy növekedhessek szüleinek örömére és boldogságára. — JÓL SI­KERÜLT CSIKVÁNDI RUCSU. — Hasábokra terjedő írás volna az aug. 18-án lezajlott “Csikvándi Búcsú” részletes leírása és méltatása. Helyszű­ke miatt ezt nem tehetjük meg. Aki a Csikvándi Búcsún megjelent, az látta úgy az ebéden, valamint s délutáni mulatságon jelenlevő nagyszámú kö­zönséget, akik meghallották hivó sza­vunkat s megtiszteltek bennünket szi­ves megjelenésükkel. Aki pedig nem volt ott, azoknak biztosan elmonták a búcsún résztvevők, hogy milyen nagy sereg nép vett részt az idei ‘‘Csikván­di Búcsún”. Ezen egyházunk iránt megnyilvánult jóakaratért és pártfo­gásért, fogadják volt vendégeink a Bethlehemi ‘‘Sión” Evangélikus Egy­ház minden egyes tagjának hálás kö­szönetét. Szívből jövő köszönetét mon­dunk azon nemes szivü barátainknak is, akik a búcsú plakátjára hirdetést adtak. Ezen szivességet igyekszünk tő­lünk telhetőleg viszonozni is, amikor kérjük egyházunk tagjait, hogy pár­tolják azokat, akik minket is pártol­nak. Nagy hála és elismerés illeti csik­vándi testvéreinket, úgy a férfiakat, mint a nőket, azért az áldozatos, sok fáradsággal járó munkáért, amelyet a megrendezés körül ezidén is kifejtet­tek. Isten gazdag áldását kérjük min­denkire aki bármilyen módon is segí­tett bennünket, hogy sikert értünk el az idei Csikvándi Búcsúval, Ne felejt­kezzen el rólunk a jövendőben sem.— OROSZLÁNYI BÚCSÚ. — Egyházunk­nak a nyári évszakban két kimagasló eseménye van: az egyik a ‘‘Csikvándi Búcsú” s a másik az ‘‘Oroszlányi Bú­csú”. —Az egyiket a Csikvánd község­ből származó hittestvéreink rendezik az egész egyháztagság közreműködésé­vel, a másikat, az ‘‘Oroszlányi Bu­­csu”-t az Oroszlány községből elszár­mazottak rendezik. Mindkét búcsú tiszta jövedelme az egyház pénztára javára fordittatik. Az idei Csikvándi Búcsút nagy körültekintéssel készítet­tük elő, aminek természetes következ­ménye meg is nyilvánult abban az erkölcsi és anyagi eredményben, amely a búcsú napján megnyilvánult. A Csik­vándi Búcsún még nem volt annyi nép, mint az idein. A bevétel egypár dol­lár híján $900.00 volt. Hála legyen érte az Istennek és köszönet egyház­tagjainknak és egyházunk barátainak. Mihelyt a Csikvándi Búcsú lezajlik, azonnal az Oroszlányi Búcsú előkészí­téséhez fogunk, amely nemhogy mögöt­te szokott maradni az előbbinek, ha­nem inkább felülmúlja. Az Oroszlányi Búcsút is a teljes békés és megértő közreműködés, testvéri szeretet jegyé­ben rendezzük meg. Az oroszlányi test­vérekből alakult rendező bizottság mögé csoportosul elsősorban a 42 orosz­lányi család akik Bethlehem és Allen­­townban laknak s ezek mögé egyhá­zunk össztagsága és a bethlehemi és allentowni, valamint palmertoni jóba­rátaink. Ez évben az Oroszlányi Búcsú szeptember hó 15-én, vasárnap lesz ugyanolyan programmal, mint a Csik­vándi Búcsú volt. — Már most felhív­juk egyháztagjaink es jóbarátaink szi­ves figyelmét az Oroszlányi Búcsúra s e sorok utján is meghívunk, mindenkit. BETEGEINK. — Az utóbbi hetekben több hittestvérünk volt beteg. Németh Kálmánné miller-heightsi nőtestvérünk orvosi műtéten esett újra keresztül, hála Istennek szerencsésen. Már odaha­za van övéi között. — Szalay Ida ugyancsak millerheightsi Szalayék le­ánykája lábtöréssel feküdt, a kórház­ban. ö is ottvan már s a törött láb meggyógyult. — Automobil szerencsét­lenség következtében Császár Antal testvérünk került a kórházi ágyra. Je­lentékeny arc és fejzuzódásokat ka­pott, de már ő is otthon van. A sze­rencsétlenség idején vele volt felesége és unokája, akik szintén súlyos ütése­ket kaptak, de kórházi ápolásra nem volt szüség. Mindnyájan köszönik a szives látogatásokat a a figyelmessé­get, melyet az ismerősök tanúsítottak betegségük ideje alatt.. — Újabban Smauzer Lidiké esett át operáción s ő is a gyógyulás utján van. Adja az Is­ten, hogy minél hamarább egészségesen hagyja el a kórházat. ?— Az emlitett testvéreink mind a Szent Lukács kór­házban kaptak ápolást. CALDWELL, N. J. KERESZTELÉS. — Julius 21-ikén. vasárnap az istentisztelet keretében keresztelte meg a lelkész Delmonte Sá­muel és neje, szül. Kovács Mária, Franklin, N. J.-i lakosok elsőszülött le­ánykáját Marie Vilma nevekre. A ke­resztszülői tisztet ifjú Vadász György és neje, szül. Rácz Vilma, ealdvelli la­kosok töltötték be. Növekedjen az új­szülött Isten és emberek előtti kedves­ségben. •— TEMETÉS. — Molnár György Newark, N. J. lakos honfitár­sunk földi maradványait julius 13-án helyeztük örök nyugalomra. A gyász­­szertartás Muha György magyar te­metkező kápolnájában mert végbe, a rokonok és ismerősök nagyszámú rész­vétele mellett, ahonnan r. halottat Linden, N.J.-be vitték és ott a Rose­­hill Crematoriumban, utolsó kívánsága szerint, elhamvasztották. — Molnár György a Veszprém megyei Lovászpa­­tonán született s onnan jött Ameriká­ba 35 évvel ezelőtt. 1907-ben New Brunswickon házasságra lépett Milák Máriával, de házasságuk boldogtalan­nak bizonyult és tiz évi együttélés után különváltak. Boldogtalan életét a Newark City kórházban fejezte be, ahol több hónapig feküdt súlyos bete­gen, amig végre a halál 54 éves korá­­ban megváltotta a szenvedéstől. Teme­téséről felesége gondoskodott. Gyászol­ják felesége és gyermekei: Molnár Viktor és családja, Molnár István, Molnár Tivadar és egy unokája. Béke hamvaira. — JÓL SIKERÜLT PIKNIK Augusztus 18-án megtartott piknikünk jól sikerült. Szépszámú közönség gyűlt össze közelről és távolról, s a késő esti órákig együtt maradt és úgyszólván mindent elfogyasztott. Az Oltár Egy­let tagjai nem győztek elég fánkot süt­ni, amely ott a helyszínen készült és annyira ízlett, hogy többeken egy-két tucatot még haza is vittek belőle. Az anyagi siker eléréséhez Vadász György­­né egy diványpárnával járult rozzá, amelyet Batta László nyert meg a 23- as számmal. S ugyancsak hozzájárult Hajdú Istvánná és az Oltár Egylet tag­jai, akik a fánkhoz szükséges anyago­kat ajándékozták. Az egyház nevében a lelkész e helyen mond hálás köszö­netét mindazoknak, akik a siker érde­kében munkálkodtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom