Erős Vár, 1932 (2. évfolyam, 1-7. szám)
1932-03-15 / 3. szám
4 ERŐS VÁR 1932 Március 15. A LUTHERAN MONTHLY FOR THE HUNGARIAN LUTHERANS OF AMERICA. Issued Monthly. Editor: Andor M. Leffler. Published at 161 Hazelwood Ave. Pittsburgh, Pa. SUBSCRIPTION: 1 DOLLAR A YEAR. AZ ÖSSZETARTÓ ERŐ. Irta: Papp János László. Sokszor halljuk innen-onnan, hogy a magyar nem összetartó elem, egymással összeférni, együttmunkálkodni a közös célokért, ideálokért kitartóan harcolni nem igen tud. A turáni átok ott kisért minden magyar megmozdulás, minden magyar szervezkedés bölcsőjénél. A kétségeskedők elkeseredése és peszimizmusa a legjobban indult munkát is megmételyezi és még a leglelkesebbeket is elkedvetleniti. Amikor keressük a baj okát, kutatjuk, hogy ugyan miért és hogyan történt már megint, hogy egy magyar megmozdulás, egy lelkes fellángolás semmivé lett, már a kezdet kezdetén elhamvadt, kialudt; akkor újra halljuk, hogy ugyan minek is próbálkozni a magyarral, hiszen az úgyis széthúzó; egybeforrasztani, egy eszmének szolgálatába állitani a lehetetlenséggel határos. Több mint bizonyos, hogy ez a szkeptikus gondolkozás nyomja rá az enyészet bélyegét minden magyar ügyre, minden igaz célért való magyar megmozdulásra. Ilyenkor aztán azok az úgynevezett — zavarosban halászok — tovább mételyezik a tiszta magyar lelkeket: “Minek neked a magyar egyház?” “Minek neked a magyar lelkipásztor?” “Minek kell neked .magyarnak maradnod itt Canadában, külföldön távol Magyarországtól?” ’’Minek kell neked magyar igazságokért sikra szállnod?” “Miért kell neked magyar ügyekért, szent célokért anyagi és erkölcsi áldozatokat hoznod?” Ilyen és hasonló hangok aztán a határozatlanok és ingadozók körében melegágyra találnak, s a megkezdett és magyar érdekeket szolgáló ügyeket lerombolják, elgyengitik. Pedig, ha l'éleikbc látó szemekkel figyelhetnénk a magyar testvéreink lelkét, akkor nem kellene a turáni átokról beszélni; nem kellene elkeseredni a közömbösség és nemtörődömség kétségbeejtő jeleinek észlelésekor; mert hiszen ott szunynyad, ott él minden magyar ember lelkében a mindeneket összetartó és mindeneket felépítő és alkotó erő A VALLÁSOSSÁG. Büszkén merem mondani, hogy a magyarban ez a legszebb és legértékesebb erő. A vallásosság hatalmas összetartó kapcsa az egész világon élő magyarságnak. Ez az egyedüli eszköz, ami egy táborba tömöritheti, sorozhatja'a külömbözö elvű s meggyőződésű magyar testvéreket. A magyar templomszerető, istenfélő nép, s ha építeni akarunk, ha szervezkedni akarunk, ha egy táborba akarjuk állitani az egész magyarságot, hogy egy közös nagy célért dolgozhassunk, akkor keressük fel őket először a templomaikban. Az a magyar, akit a templomban találunk, imakönyvvel a kezében, imával az ajkán, az nem ismeri a turáni átkot, az nem beszél a széthúzásról, a felekezeti külömbségről, mert azt összefűzi a másik embertársával, felebarátjával a testvéri szeretet. Szerintem tehát nincs igazuk azoknak, akik roszszul ismerve az igazi magyart az építés, az öszszetartás, az együttmunkálkodás lehetetlenségéről beszélnek, mert mindezekre az erő ott él minden vallásos lelkű magyarban. Ha széthúzást, egyenetlenséget tapasztalunk a magyarság szervezkedési mozgalmaiban, akkor az nem magyar bűn, hanem kivülről betolakodó idegen bomlasztó anyag, ami kivetendő és eltiprandó, mint nem odavaló. Keressük fel a magyar lelket a templomban. Menjünk el hozzá akkor is, ha csillagos, kakasos vagy keresztes is az a templom, s ott fogjuk találni mindenütt azokat, akikre szükség van. Ha a revízióért akarunk küzdeni, ha a kivándorolt magyarok itteni sorsának megkönnyítését akarjuk előmozdítani, ha ki akarjuk töröltetni a magyar nevet az úgynevezett “nem kívánatosak” listájáról, mindig a templomba járó, vallásos lelkületű magyarságot kell megnyernünk munkatársakul. Bennük egyedül van meg az igazi öszszetartó erő. Az ő gondolkozásukban nem fogamzik meg a romboló, destructiv csira, mert ott él és ott világit hegyeket és poklokat megdöntő erővel az egyedül összetartó erő: “A VALLÁSOSSÁG.” —n=inr=n-----irs=ö Blatniczky Jenő Hartfordon. Egy magyar evangélikus lelkész kapta meg a vallás és közoktatásügyi minisztérium csere-ösztöndiját a Yale Egyetemre. A fiatal, nagytudásu evangélikus lelkészt Dr. Raffay Sándor, budapesti evangélikus püspök avatta fel lelkésszé a Deáktéri templomban az elmúlt nyáron.
