Leo Santifaller: Ergänzungsband 2/2. Festschrift zur Feier des 200 jährigen Bestandes des HHStA 2 Bände (1951)

VII. Allgemeine und österreichische Geschichte. - 67. Kálmán Juhász: János király olasz diplomatája (Ein italienischer Diplomat des Königs Johann von Zapolya [Giovanni Bonzagno])

328 J uhász, tárgyában előállítandó tanukat kihallgassák és vallomásaikat Írásba foglalják, felsorolja teljes címét: „Bonzagno Keresztelő János, mindkét jog tudora, egri őrkanonok, püspöki helynök és általános ügyhallgató“ x). Habsburg Ferdinánd és Zápolyai János ellenkirályok harcában kezdettől fogva utóbbihoz csatlakozott. Jó és rossz időkben rendületlenül kitartott mellette. Zápolyai hasznát vette Bonzagno jogi és nyelvi ismereteinek. Bonzagno volt a királynak ,,gondokkal terhelt“ velencei ügynöke. Zápolyai a dalmata Tranquillus Andronicust elküldte * 2) Gritti Alajoshoz azzal a kérdéssel, vájjon biztosan számithat-e a törökök megérkezésére ? 3) Tranquillus megnyugtatóig értesítette4) Bonzagnot: Gritti a legkiválóbb gonddal és megbízhatósággal munkálkodik a király érdekében 5). Hűségéért és diplomáciai szolgálataiért Bonzagnonak adományozta Zápolyai a váradi nagyprépostságot 6), majd — mihelyt Musinai Gerván János Csanádi püspök elestéről értesült — a Csanádi püspökséget 7). Midőn Zápolyai helyzete kedvezőtlen fordulatot vett, Ferdinánd serege elől Budáról menekülni volt kénytelen 8) és erről a Szentszéket tájékoztatni kívánta, Bonzagnot küldte Rómába. Bonzagno legott útnak indult; küldetését azonban nem teljesíthette. Csak Velencéig jutott el, tovább nem folytathatta útját, mert azt a császári hadak tartották megszállva. Ezért a magával vitt leveleket Burgio pápai nunciusnak adta át 9). Zápolyai később is a legkényesebb diplomáciai küldetésekkel bízta meg Bonzagnot. Midőn Lengyelor­szágból visszatérésre gondolt, de nem volt pénze a hadfogadásra és ezért segélyért a signoriához fordult: Bonzagnónál alkalmasabbat nem találhatott e küldetésre10). Olasz származása és neveltetése, előkelő fellépése egyaránt erre képesítették. Zápolyai vallásos és politikai meggyőződése kezdetben egyaránt ellenszenvesnek tekintette a törökkel való szövetkezést. Úgy gondolkozott, hogy ,,e szövetségből reá e világon oly becstelenség és gyalázat, a másvilágon pedig lelki üdvére oly veszedelem hárulna, mellyel semmi méltóság, hatalom, gazdagság, vagy országok birtoka föl nem ér“ 11). Bízott a németek és franciák keresztény érzelmeiben, a trónviszályt békésen próbálta megoldani, hogy azután a német fejedelmek támogatásával keresztes hadjáratot vezessen a török ellen. x) „Joannes Baptista Bonzagnus utriusque iuris doctor, custos canonicus ac vicarius ecclesiae Agriensis et causarum spiritualium auditor generalis.“ Mon. eccl., I., nr. 155, pg. 159. 2) 1529 telén. 3) 1530 nyáron. 4) 1529 III 13. &) Kretschmayer Henrik, Gritti Lajos élete (1480—1534). Budapest 1901, 26. 6) Bunyitay (II, 54) és utána Borovszky (I, 369), Szentkláray (Temes vármegye története. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest é n. 332) 1529-re teszik váradi préposti kinevezését, de valószínűleg már jóval azelőtt prépost volt, annál is inkább, mert prépost — elődét, Homorogdí Miklóst 1524-ben említik utoljára a források. V. ö. Fraknói Vilmos, Magyarország és a Szentszék. Budapest 1903, III, 9. 7) Pray (Specimen Hierarchiáé Hungaricae. Cassoviae 1779, II, 298), Gams (Series episcoporum Ratisbonae 1873, 370), Eubel (Hierarchia catholica medii aevi. Münster 1913, II. 117), Lányi (Magyarföld egyháztörténetei. Nagyszombat 1884, I. 265), Cherrier (A magyar egyház történelme. Pest 1866, 133), Batthyány (Acta et scripta s. Gerardi cum serie episcoporum Chanadiensium. Albo-Carolinae, 1790, 133), Lendvay (Liber dignitariorum ecclesiasticorum. Kézirat az Országos Levéltárban pg. 73) kihagyják a püspökök sorából. A legújabb meghatározások, mint Borovszky (id. m. I, 369), Szentkláray (id. m. 332) és az egyházmegyei hivatalos névtárak (Schematismus Csanádiensis. Temesvár 1913, 44) 1532-re teszik püspökké kineveztetését. 8) 1527 augusztus közepén. 9) Ezt János királynak egy későbbi (1528 V 22) leveléből tudjuk. (The in er Monumenta Slavorum meridionalium. Roma 1863, I, 599. Fraknói, id. m. III, 9, 495.) 10) Szilágyi, id. m. V. 58. Mint követ a következő címet viseli: „Joannes Baptista Bonzagnus doctor et serenissimi regis Ungarie apud illustrissimum dominum Venetorum orator.“ Bunyitay, II, 54. Követ­ségére v. ö. Óváry Lipót, A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának oklevelei. Budapest 1894, II, 35, 38, 39, 40, 42, 43, 46, 48, 52, 98, 103, 106, 111, 114, 115, 117, 124, 126, 128, 132 sz. n) Laszki Jeromos írja róla Wolseynek. Szilágyi, V, 36.

Next

/
Oldalképek
Tartalom