Leo Santifaller: Ergänzungsband 2/2. Festschrift zur Feier des 200 jährigen Bestandes des HHStA 2 Bände (1951)
VII. Allgemeine und österreichische Geschichte. - 67. Kálmán Juhász: János király olasz diplomatája (Ein italienischer Diplomat des Königs Johann von Zapolya [Giovanni Bonzagno])
327 János király olasz diplomatája. Irta: Juhász Kálmán Bonzagno János a Mutina és Párma közt fekvő Reggio1) szülötte. Jómódú szülei és fényes észtehetsége lehetővé tették, hogy magas kiképzést szerezzen. Mindkét jog doktora, midőn Estei Hippolit herceg, esztergomi érsek őt magával hozta. Hippolit Estei Herkulesnek, Ferrara uralkodó hercegének volt a fia, és anyja, Nápolyi Eleonóra révén Hunyadi Mátyás király második nejének, Beatrixnek unokaöccse, ö az az ismeretes esztergomi érsek, akit az Apostoli Szentszék minden vonakodása ellenére gyermekkorában nevezett ki Mátyás király. Bakócz Tamásnak sikerült kieszközölni, hogy Hippolit elfoglalta az egri püspökséget2), Bakócz pedig helyébe elnyerte az esztergomi érsekséget. Bonzagno teljes mértékben birta a herceg bizalmát. Midőn Hippolit átment Egerbe, magával vitte Bonzagnot is. Abban az időben nemcsak katonák vándoroltak egyik országból a másikba, hogy ott zsoldért, nyereség reményében dolgozzanak. E kor Macchiavelli kora volt nemcsak Olaszországban, hanem egész Európában. Egy nagy keresztény eszme helyett önző érdekek lettek uralkodókká. E korban voltak kalandor diplomaták, mint korábban kalandor harcosok (condottierik). Laszki Jeromos, ama kor egyik legügyesebb diplomatája, híven festi az akkor uralkodó felfogást. Midőn Konstantinápolyban azzal vádolták, hogy először Zápolyai Jánost szolgálta s most, lengyel létére, a németek zsoldjába állott, ezt válaszolja: nem szégyen, hanem az ügyesség bizonyitéka, ha valaki nem szorítkozik tulajdon nemzetére, hanem többeknek is tud szolgálni; — a fontos, hogy hiven szolgálja idő szerinti urát3). Tudósok, írók diplomaták minden más tekintet nélkül a legtöbbet Ígérőnek bocsátották rendelkezésre tehetségüket 4). Ilyen tudós és diplomata volt Bonzagno. Nem hiányzott leikéből az erkölcsi tartalom sem. A tudományok ápolása és a magasabb politikával való foglalkozás mellett az egyházi közigazgatásban is tevékeny résztvett. Estei Hippolit idejében mint püspöki helynök az egri egyházmegye kormányzását vezette5). Mint „püspöki helynök és egri őrkanonok“ 6) tudtul adja 7) Eperjes birájának és tanácsának, hogy Mihály eperjesi miséspap, kit Meszlényi Orbán panaszára kétszáz forintra és a perköltségek megtérítésére Ítéltek, börtönéből megszökött 8). Midőn 9) megparancsolja a szerencsi, galoppi, ondi és nagyaszai plébánosoknak, hogy a Monoki Mihály és fiai javára tett végrendelet x) V. ö Brodarics István váci püspök 1523 III 26-i kérvényét a Szentszékhez (Kollányi Ferenc, Regesták a római és pármai levéltárakból. Tört. Tár 1895, 314) és 1539. évi végrendeletét. (Monumenta ecclesiastica tempora innovatae in Hungária religionis illustrantia, III., 372—375.) 2) 1497. 3) Salamon Ferenc, Magyarország a török hóditás korában. Budapest 1886, 85. 4) Szilágyi Sándor, A magyar nemzet története V. (Acsády Ignác, Magyarország három részre oszlásának története.) Budapest 1897, 66. 5) 1512-től oklevelek tanúsítják, hogy az egri püspökség kormányzója volt (Országos Levéltár: MODL. 22281, 22634, 22635. Borovszky Samu, Csanád vármegye története. Budapest 1896, I, 369. — 1516-ban: „gubernator episcopatus Agriensis“. Bunyitay Vince, A váradi püspökség története. Nagyvárad, II, 54. 8) „Custos et vicarius Agriensis.“ 7) 1523 VII 23. 8) „Cum displicentia et sine scitu nostro, tum reverendissimi nostri episcopi Agriensis.“ Mon. eccl., I., nr. 91, pg. 90. 9) 1524 IX 26.
