Erdőd és Vidéke, 1914 (1. évfolyam, 1-17. szám)

1914-07-12 / 14. szám

15-ik szám HÍREK. — Személyi hir. Legeza Pál minister­elnökségi osztálytanácsos a napokban unokaöcscse Legeza József kir. járás- birónál Erdődön rokoni látogatáson volt, s pár napot kellemesen töltött el sze­rettei körében. = Érni János f Folyó hő 11-én tet­ték örök nyugalomra járásunk egyik lelkipásztorát Érni Jánost. Szinfalunak volt legutóbb lelkésze. Született 1872. év január 27-én Csanáloson. Felszentel­ték 1896.junius29-ón. Mint segédlelkész működött Kálmándon, Szakaszon, Sza- niszlón; ideiglenes adminisztrátorként Nántün, 1905-ben Szinfalu lelkészévé nevezték ki. Tehát negyvenhárom éves ember, 18 éves áldozó pap volt. És ezen évekből Szinfaluban kilenc esztendőt töltött. Csendes szerény és buzgó volt. Népét szerette s hívei is ragaszkodtak a folyton betegeskedő, de kötelességét azért mindig teljesítő buzgó, jólelkü, szelíd lelkészükhöz. — Kultúrmérnöki hivatalt Szatmárnak. Vajay Károly dr. kir. tanácsos polgár- mester előterjesztést tett a közgyűlés­nek, hogy írjon föl egy kultúrmérnöki hivatalnak Szatmár-Németiben való fel­állítása iránt, mivel újabban tervbe­vették a kulturmérnökségek szaporítá­sát. A kérdés most különösképen nyert jelentőségében a Tisza-Szamosközi ár- mentesitő és belvizszabályozó társulat megalakulása által, mivel a debreceni kultúrmérnöki hivatal személyzetének több mint felét eddig is Szatmár vár­megye és Szatmár város kötötte le. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. Különösen üdvös volna ezen hivatalnak Szatmáron való létesítése, mert a nálunk is állandóan napirenden levő, vizlecsapolások, vizszabályozások és egyébb vizi munkálatok, a kultúr­mérnöki hivatal működését a legtöbb esetben kívánatossá teszik, s níig Deb­recenben volt sokszor 2—3 hónap is el tellett, mig egy kultúrmérnökhöz ju­tottunk elfoglaltságuk miatt.-T- Házasság. Sugár Gyula, a sza­badkai színtársulat jeles művésze, e hó 12-én kötött házasságot Erdődön, Papp Elza urleánuyal, Papp Sándor járás- birósági irodatiszt leányával. — Ináncsy Károly halála. Egy mun­kában eltöltött, puritán életű embert ragadt el váratlanul a halál az élők sorából. Ináncsy Pap Károly földbirtokos a Szatmári Gazdasági és Iparbank al- elnöke, Szatmárvármegye th. biz. tagja, e hó 15-én délelőtt 10 órakor rövid betegség után, 64 éves korában elhunyt. Ináncsy Károly, aki életerős ember volt, három nap előtt agyvérömlést kapott és bár családja és orvosai mindent el­követtek, hogy megmentsék az életnek: tegnap reggel elhunyt. Ináncsy Pap Károly egyike volt a régi Szatmár város Szatmármegye tipikus alakjainak. Egy­szerű életmódú, puritán, szorgalmas ember volt, aki köztiszteletben és köz- becsülésben élte le életét. Bár okleveles ügyvéd volt, nem ügyvédeskedett, hanem birtokán gazdálkodott, majd mikor a ■Gazdasági és Iparbank igazgatósági tagjai sorából az intézet alelnökévé választotta, munkásságát teljesen ennek a hivatásának szentelte. Mint pénzember azok közé a becsületesen, szolidan gon­dolkozó vezetők közé tartozott, akik a hitelezési hóbortokkal szemben min­denkor rezerváltan viselkedett és ezzel megbecsülhetetlen szolgálatokat tett a pénzpiacnak és intézetének. A meg­döbbentő halál hire óriási részvétet keltett mindenütt. A Gazdasági és Ipar­bank épületére kitűzték a gyászlobogót s az intézet igazgatósága gyászjelentést adott ki. E gyászeset érzékenyen sulytja a Szatmári Gazdasági és Iparbank r. t. erdődi fiókintézetét is, mely iránt az elhunyt mindenkor atyai szeretettel visel­ERDŐD ÉS VIDÉKE tetett és a melynek irányításában te­vékeny részt vett. Ismekte őt Erdődön mindenki s szeretetreméltó, bebilincselő modorával elragadott mindenkit, mikor több Ízben fordult meg körünkben, fia Ináncsy József itteni szolgabiráskodása idején. Temetése e hó 17-én volt óriási részvét mellett. — Állatvásárok vármegyénkben. Julius 17-én Csengerben, 20-án Sárközön és Mátészalkán, 27-én ^Fehérgyarmaton, Nagypaládon és Szinérváralján; aug. 4-én Aranyosmegyesen, Krasznabélteken és Nagyecseden, 6-án Királydarócon, 10-én Avasujvároson, 12-én Nagysom- kuton, 14-én Erdőszádán, 21-én Csenger­ben, 24-én Nagybányán. — Betöréses lopás. Géresen folyó hő 10-én péntekről—szombatra virradóra éjjel Rostás György és Lakatos József géresi cigány közös megbeszélés alap­ján betörtek Hold Ferencz ottani keres­kedő üzlethelyiségébe a honnan a kész­pénz körülbelül 8—10 koronát elvittek. Holdtól hazatérőben Reismann korcs­májában próbáltak szerencsét ez azon­ban nem sikerült, mert szándékukat a háziak ébersége meghiúsította. A tette­seket átkisórték a szatmári kir. ügyész­séghez. — Farkasok a Bükkben Szinte szo­katlanul hangzik, de ügy értesültünk, hogy Alsóhomorődon Leizer Elek korcs- máros csikaját a múlt héten a farkasok megették. — Tisza öröme. Azt. hiszik ugye, hogy ebből valami politikai dolog fog kikavarodni. Dehogy! Egy családos földbirtokos hosszas távoliét után tér vissza családjához. Az egész família künt az udvaron fogadja a hazatérőt. Van öröm a gyermekek közt. Még a hü kutya is ott ugrál a szekérről leszálló gazda körül, mire a leg- nagyobbik gyerek örömmel szól hozzá : — Ugye-e Tisza te is örülsz, hogy haza jött édes apánk? — Vármegyei közgyűlés. Szatmárvár­megye törvényhatósági bizottsága f. hó 9-én délelőtt a vármegyeháza nagyter­mében rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés célja az volt, hogy a vár­megye törvényhatósága lerój ja a szomorú tragédia alkalmából a részvét és kegye­let adóját az ősz uralkodóval s a trón­örököspár árváival szemben. A közgyűlé­sen Csaba Adorján főispán elnökölt, ak megnyitván az ülést szólásra emelkedett Vele együtt felállott az egészjtörvényható- ság is, amelynek tagjai sziveik mélyéig meghatva hallgatták végig a főispán ke- gyeletes szavait, melyekben őszintén, ha­tásosan fejezte ki a vármegye közönsé­gének érzését. Szavaival méltán bélye­gezte meg az orgyilkosok eljárását s kiemelte a magyar nemzet lovagias, boszura sohasem vetemedett viselkedé­sét, mit századokon át tanusitott az uralkodó családdal. Megtörtént, hogy a magyar egész nemzete jövőjét vette kockára egy-egy háborúval, de orozva még a magyar sohase ölt, hogy úgy szabaduljon meg ellenségétől. Szépen méltatta továbbá a trónörökös kiváló­ságait. Indítványozza, hogy a törvény- hatóság örökítse meg jegyzőkönyvében a tragikusan elhunyt Ferencz Ferdinánd trónörökösnek emlékét és fejezze ki a megye hódolatát és tiszteletét, adjon kifejezést részvétének az árvák előtt is. Alig csillapodott a mély megindultság a főispán szivekig ható beszéde nyo­mán, szólásra állott Nemestőthi Szabó Antal biz. tag és indítványozta, hogy az indítvány elfogadása kapcsán mondja ki a közgyűlés azt is, hogy a főispán szép beszédét szószerint megörökíti a mai ülés jegyzőkönyvében. A közgyűlés az indítványokat elfogadta. — Mikor lesznek a választások. Az országgyűlési képviselőket 5 évenkint választják és igy a jelenlegi képviselők mandátuma a jövő 1915. év tavaszán jár le. A képviselő választások tehát a 3-ik oldal. jövő év májusában és pedig a hónap első felében lesznek. — Fizetési halasztás vetőmagvakért. Báró Ghillány Imre földmivelésügyi miniszter leiratot intézett Csaba Adorján­hoz, Szatmárvármegye főispánjához, amelyben utal arra, hogy a két éves súlyos gazdasági helyzet, az ez évi gyönge termés annyira megviselte a gazdák fizető képességét, hogy a nehéz helyzet indokolttá teszi azt az elhatá­rozást, hogy a kirendeltségektől vásárolt vetőmagvak árának megfizetésére kamat nélkül hosszabb halasztás adassák. A rendelet, többek között igy intézkedik: »Oly községek gazdakörök és magánosok részére, akik a múlt év őszén, vagy a folyó év tavaszán a kirendeltségtől vető­magvakat utólagos fizetési kötelezettség ellenében vásároltak s szorult helyzetük következtében tartozásukat a folyó év­ben egyáltalán nem, vagy csak terhes áldozatok mellett lennének képesek ki­fizetni egy évig terjedhető s legkésőbb 1915. évi okt. 1-én lejáró kamatmentes fizetési halasztást engedélyezek s fel­hatalmazom a kirendeltséget, hogy az ily adósfeleinek vetőmag vételár címén Jennállő tartozását indokolt esetekben a mondott időpontig meghosszabbítsa. — Színészet Krasznabélteken. Az Er­dődön időző színtársulat e hó 12-én tartotta meg búcsú előadását. Pár nap­pal később Krasznabéltekre mentek, hol 12 előadást szándékoznak tartani. A mint halljuk elég nagy és szép érdek­lődés mellett kezdték meg ott működé­süket. — Képviselő választók összeírása. A vármegyei központi választmány, figye- lemmol az uj választási törvényre, — elrendelte a képviselő választói név­jegyzék összeállítását. Az összeírás sza­vazó körönkint fog megejtetni, a kül- döttségi elnökök által kitűzendő határ­napon, az egyes szavazó körökhöz tar­tozó körjegyzői székhelyeken. Felhívjuk a közönség . figyelmét a jelentkezésre, hogy senki kinek jogosultsága meg van, ki ne maradjon. Az összeíró küldöttségek az erdődi képviselő választó kerületre, kövekezően állíttattak össze : 1. Alsóhomoródi szavazókörre. Elnök: Dr. Biró József, Erdőd. Helyettes elnök : Rényi Árpád, Zelestye- huta. Póttag: Langhammer József er­dész, Ujhuta. 2. Erdődi szavazókörre: Elnök : Dr. Lang Ferenc rk. plé­bános, Erdőd. Helyettes elnök: Ajtai János, Erdőd. Póttag: Pittner Mátyás, Erdőd. 3. Krasznabélteki szavazókörre. Elnök: Dr. Nagy Sándor, Erdőd. Helyettes elnök : Standeiszky Osztváld, Nagyszokond. Póttag: Fugel István Krasznabéltek. 4. Nagymajtényi szavazókörre. Elnök : Krisztik János rk. plébános Királydaróc. Helyettes elnök : Radetzky Károly, Erdőd. Póttag: Kese Elek, Nagymajtény. 5. Szamoskrassói szavazókörre. Elnök : Sinka Lajos, Szamoskrasső. Helyettes elnök: N. Szabó Mihály, Om- bód. Póttag : Ilk József Szamoskrassó. — Emlékoszlop Ököritón. Az ököritői halálbál emlékezete gyakran vissza­visszatér a lapok hasábjain. Többnyire arról szokott említés tevődni, hogy a gyászosan nagyméretű tragédia áldo­zatai : a hátramaradt gyermekek, test­vérek és szülők segélye körül vannak hibák, vagy pedig arról, hogy Ököritón még most is megesnek olykor bilétes bálok. Most mégis egy kegyeletes ese­ményről adhatunk hirt: az áldozatok­nak emlékoszlopot állítanak a halálbál helyén. Az emlékmű már munkában van, egy jőnevü budapesti szobrász

Next

/
Oldalképek
Tartalom