Erdőd és Vidéke, 1914 (1. évfolyam, 1-17. szám)
1914-07-05 / 13. szám
I. évfolyam. Erdőd 1914. Julius 12. 14. szám. Társadalmi Hetilap. Előfizetési ár: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Előfizetési dijak és a lap szellemi részét illető köz- emények Erdődre a szerkesztőséghez küldendők. Nyilttér sora 40 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : OíL NAGV SÁNDOR ÜGYVÉD. Főmunkatársak: KÓRÓpl KATONA JÁNOS CHIRKE VILMOS tb. szolgabiró. járási számvevő. Hirdetések és a lap expedíciójára vonatkozó felszólamlások „PÁTRIA“-NY0MDA NAGYKÁROLY Kaszinó-utca 10. sz. küldendők. Megjelenik minden vasárnap Nagybánya. Irta: Kóródi Katona János. Pár évvel ezelőtt az ország másik végén utaztam. Velem szemben két idegen férfi beszélt Nagybányáról. A szülővárosát szerető lélekben fel kellett, hogy ébredjen az önérzet azokra a dicsérő szókra, amelyekkel Nagybányáról beszéltek. így beszéltek róla: az a kis »kulturfészek«... Ilyenkor, amikor már másutt pörkölően sütnek a nap sugarai, Nagybánya kék ege alatt, a Széc- henyi-liget fái között gyülekeznek a festők. Bohemia egy kis szigete ez a város... A festőiskola megkezdi működését. Ilyenkor elém kerülnek azok az ismert müvészarcok, amelyek vagy egyrészt Nagybányáról keltek szárnyra, vagy most is itt folytatják munkáikat s nem tudnak megválni ettől a vidéktől. Magam előtt látom a Ferenczy- dinasztiát. Ebben a családban a race: művész. Ferency Ferenc az KRÓniKfl. Ültem otthon a verandán, Gondolkodtam a krónikán. Gondolatim jöttek-mentek S engem majd ki lelt a hideg ! Bárhogyan is igyekeztem Gondolatra szert nem tettem, Az agyam hiába törtem . . . Mégse . . . mégse . . . Jött egyetlenegy ötletem! Jesszusom ! . . . Jesszusom ! . . . Jesszusom! A csütörtök itten van már S nincsen készen a krónikám . . . Nem is láttam ilyen falut, Hol történni semmi sem tud. Hogyha látnák, hogy kínlódom . . . Míg e nmeket kinyomom, E melegben, hogy izzadok Ráadásul . . . Vér-verejtéket hullajtok ! Jesszusom ! . . . Jesszusom ! . . . Jesszusom ! Azért mégis mondok egyet . . . Csak azért, hogy beszélhessek, Tudják kérem mit beszélnek ? A faluban a színészek! iró és kritikus, a Fiirt Írója ... valahányszor a család három képzőművész tagját meglátom, mindig egy-egv különös típust fedezek fel bennök. Az apa: Ferenczy Károly szakállas francia arc: a francia impresszionisták magyar úttörője. Az egyik fiú: Ferenczy Valér, ennek az arcában olasz vonásokat látok s evvel együtt a kolorizmus szeretetét. A másik fiú Ferenczy Béni ez már egész germán típus. Szobrász. Tessék megnézni az ő germán anatómiáját, amelyben nemsokára már büszke szívvel gyönyörködhetünk a műcsarnokban ... Az izmok és az erő rajongó szeretete, ez az ő karak- terisztikuma. Azután jönnek a többiek: Torma, Réthy, Grünwald-Iványi, Herrer s egy hosszú névsor, amely mind-mind Nagybánya a magyar Barbizon levegőjét szívta az ő képviselője. Valódi plém-aire! A zöld hegyek, fölötte a görögkék ég, közölte ez a középkor góthikus vonásaival felruházott város, a Azt beszélték szerte-széjjel Hogy én nagy könnyelműséggel Elővettem a nagy tárcát S kiváltottam . . . A színészeknek holmiját! Jesszusom! . . . Jesszusom! . . . Jesszusom! Van nálunk egy hivatalba Tisztviselő, diurnista, S tegnap éppen arra megyek Hogy ők ketten veszekednek. Diurnista azt állítja, Hogy színésznő a babája És a másik azt nem hiszi Hogy egy dijnok A nyeregből őt kiveti. Jesszusom ! . . . Jesszusom ! . . , Jesszusom ! Együtt van egy nő társaság. Férfit oda nem bocsájtják, . . . Csak . . . éppen egyetlenegyet Megengedik, hogy beléphet. Izgatottan készülődnek, Letegyék a lelkiterhet Ő is készülődik velek De azt mondja: Ha el mennek a színészek Jesszusom ! . . . Jesszusom ! . . . Jesszusom ! melynek van érzéke a művészet iránt... A város fölött az öreg Rozsály mint egy összegubbaszkodott vén pásztor őrködik az alatta levő kissebb hegyeken. Még távolabb az öreg Gutin, amely olyan, mint egy nagy, magánosán álló Ravatal. Itt élhet a művészet... És érdekes megfigyelés. Másutt, ha kiált a művész pajtájával munkára, otromba, gúnyolódó csőcselék veszi körül s le kell mondania egy-egy benyomásának megörökitéséről. A nagybányaiak, még az egyszerű bányász nép is lábujhegyen járnak egy ilyen dolgozó kéz körül, nehogy megzavarják munkáját... Érdekes, hogy Nagybánya kulturális jelentőségét Gödöllő, Szolnok, Kecskemét sem tudták meg- csökkenteni, mert beigazolódik az igazság, hogy a művészetnek, legyen az bár a legmodernebb felfogás által is képviselve, bizonyos tekintetben tradicionális miliő kell. Ez a tradicionális miliő van meg Nagybányában. _______________ Sú gok valamit maguknak Amit maguk nem tudhatnak Tháliának egy jelöltje Egy ur szivét megsebezte. A társaság hogy elmene Reá gondol . . . s hull a könnye Gyógyszert keres a szívbajra S napról-napra Körorvosunk vigasztalja. Jesszusom! . . . Jesszusom! . . . Jesszusom! TÚZOK m® @ Halászlegény: Irta: Kóródi Katona Mici.*) Ezüstös vizen ing a csónak, Halászlegény mért vagy oly szomorú ? Sorsa veszélyes csolnakodnak, Azért gyötör téged a bú ? Szellő sem ing, csolnak sem ring, S én mégis egyre fázom, . . . Vihar nem is dúl odakinn, Leány ! te vagy világom ! Szerettem én e leányt, ki kedvesem, S elébe térdeltem egy este: »Szeretsz-e lányka« ? »Sohasem« . . . •) E költemény közreadásánál megjegyezzük, hogy szerzője 14 éves.
