Erdőd és Vidéke, 1914 (1. évfolyam, 1-17. szám)

1914-05-24 / 7. szám

7. szám. 3-ik oldal. — Tűzoltók tízparancsolata. A tűzol­tók évkönyve a tűzoltó parancsnok tíz­parancsolatát igv foglalja össze: 1. Amennyire csak lehet, gyorsan érkezz a tűzhöz és azonnal intézkedjél az emberek, állatok, nagyon gyúlékony és robbanó anyagok mentéséről és biz­tos helyre szállításáról! 2. Csinálj rendet és zárasd körül a tüzet, hogy a tűzoltóság szabadon mozoghasson. 3. Alapos és mindenre kiterjedő kémszemlét tarts ! 4. A támadási és védelmi tervet jól hányd-vesd meg ! 5. Rendeleteidet higgadtan, érthe­tően, világosan add ki s állandóan kö­veteld meg, hogy pontosan hajtsák végre! 6. Szereltesd a fecskendőt bő vizfor- ráshoz! 7. A csővezetőnek adj pontos uta­sításokat és küld a sugarat oda, ahol a tűznek legelőbb kell útját állani! 8. Ettől kezdve állandóan ismét a tűz közelében van helyed! 9. Folyton ügyelj az okszerű mun­kára, vagyis arra, hogy a lehető legki­sebb erővel a lehető legtöbbet végeztess ! 10. Munka befejeztével locsoltasd le a tűz egész területét, szereltess visz- sza szabályszerűen és őrt hagyva hátra, utolsónak távozz a — szertárhoz ! — Munkát a népnek! Végre jó hirt hozhatunk Szatmárvármegyének, mely kétszeres öröm a lakosságra. Az egyik az, hogy sokan munkához fognak jutni, a másik pedig, hogy a sok árvizveszede- lem nem környékezi többé az északke­leti községeket, ahol az utóbbi években annyi kárt tett. A földmivelési minisz­ter elhatározta, hogy hatvan milliót költ erre a célra, nem fog krajcároskodni, nem fog toldozni-foldozni évtizedeken át, hanem neki fog egyszerre nagy tő­kével és megoldja ezt a nagy kérdést. Ide vonatkozó félhivatalos hírünk igy hangzik: fiatvan millió árvízvédelmi munkála­tokra. A földmivelésügyi minisztérium­ban már elkészültek azok az egységes tervek, amelyek alapján az árvízvé­delmi munkálatokat az ország északke­leti és déli részein, Máramaros-, Szat- már-, Ugocsa- és Beregmegyékben végre fogj ák haj tani. E munkálatokra a kormány hatvan millió koronát fordít és ugyan­ilyen összeggel járul az érdekeltség is. A munkálatokat, amelynek a végrehaj­tása húsz évre van előirányozva, még az időn megkezdik és a földmivelési kormány a folyó évre a szabályozási munkákra három milliót fog fordítani. A munkálatok azért sürgősek, mert a felvidéki folyók medreinek elfajulása és rendezetlensége következtében az 1911. és 1912-ik években állandóan mintegy 400 község volt árvizveszedelemben. A munkálatokat az egyes megyékben a vízrajzi osztály tervei szerint a kultur- mérnökségek hajtják végre. Minden Pénteken friss virsli DEMETER József fűszer üzletében, tessék előjegyeztetni, mert csak annyi lesz rendelve, amennyit elő­jegyeznek. — A cselédkönyv reformja. A cseléd­kérdés nagy problémája kezdi már fog­lalkoztatni az illetékes köröket. Rájöt­tek hosszas tapasztalatok után, hogy a •cselédhiánynak nem csak az az oka hogy a meglevő és helyetkereső cselé­dek igen drágák, hanem az is, hogy a hatóságok annyi formalitáshoz kötötték a cselédkönyv kiadását, hogy ez is el­riasztja a jelentkezőket. A belügyminisz­térium illetékes osztályán, mint értesü­lünk foglalkoznak a cselédügy reform­jával, illetve azzal, hogy a csélédkönyv megszerzését megkönnyítsék. A mai helyzetben ha a cselédnek nincs illető­ségi bizonyítványa vagy okmánya, nem kaphat cselódkönyvet. A reform főkép arra irányul, hogy ezekben az esetek­ben a cseléd illetőségének megállapítá­sáig — ha csak annak megbízhatósága iránt kétely nem merül fel — ideigle­nes cselédkönyvet állítsanak ki. Érde­kes újítása lesz a reformnak, hogy cse­lédkönyvet kell adni férjezett asszony­nak is, még pedig a férj előzetes megkérdezése nélkül. Ideiglenes cseléd­könyvet fognak kiadni abban az eset­ben is, ha valamely cselédkönyv elve­szett mig jelenleg ilyen esetben a cseléd néha hónapokig hely nélkül marad, mert az uj könyv késik s a nélkül nem sza­bad szolgálatba állnia. — A szerencsés ember. Egy szegény furulyás beállít egy bankárho? és sike­rül neki eladni egy ígérvényt. A ban­kár megüti a főnyereményt és hivatja a szegény zsidót és azt mondja : — Az öntől vásárolt Ígérvénnyel megütöttem a főnyereményt. Mo gakarom magát is jutalmazni: mi kedvesebb ma­gának : 4.000 K. készpénz vagy pedig 2.000 K. évi járadék; — Erre azt mondja a szegény zsidó: — Adjon nekem inkább 4.000 K. készpénzt. — Hisz akkor Un rosszul jár. Mert tegyük fel, ha maga® csak tiz esztendeig él még, már akkor £0.000 K-t kap. — Nem: az Ön szerencse'je mellett uram engem holnap a guta ír egűt! — Nyugdíjazás. Szokolovszky Lajos vm. irodatisztet a törvény- hatósági bizottsági közgyűlés 40 évi szolgálat után saját kérelmére teljes fizetés és lakbér járandóság­gal nyugdíjazta. ! — Elutasított kérelem. A múlt heti vármegyei rendkívüli közgyű­lés több kémőnyseprőiparosnak a kéményseprési szabályrendelet mó­dosítása, illetve a kéményseprési körök megváltoztatására irányuló kérelmét elutasította. ___ERDŐD ÉS VIDÉKE La pkiadó: „Pátria“*nyomda Nagykároly. 551—914. tkszám. Árverési hirdetményi kivonat. Dr. Nagy Sándor erdőéi ügyvéd által képviselt Szatmári Gazdasági és Iparbank rt. végrehajtatónak Lup János középhomoródi lakos végrehajtást szen­vedő ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881: LX. t.-c. 146., 147. és 144. §§. értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 150 K tőkeköve­telés, ennek 1912. évi november hő 15-től járó 6°/o kamata, az árverési kérvényért ezúttal megállapított 21 K 70 f költség és jár. behajtása végett. Az erdődi kir. járásbíróság terü­letén levő Középhomoród községben fekvő s a középhomoródi 218. sz. betét­ben A I. 1—16 sor. 497, 498, 499, 500, 501, 718, 78. 4/1, 837, 893, 894, 1486, 1487, 1587, 1614/1, 1822, 1823. hrsz. ingatlanok­ból vh. szenvedő illetőségére £ 82 korona a középhomoródi 219 sz. betétben vh. szenvedő nevén álló 949. hrsz. jószág­testre 17 korona. A tkvi hatóság az árverésnek Középhomoród községházán való meg­tartására 1914. évi junius hó í;0 napjának d. e. 10 óráját tűzi ki és az árverési fel­tételeket az 1881: LX. t.-c. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg : 1. Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár 2/3-ánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. 2. Az árverezni szándékozók kö­telesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10o/°- át készpénzben vagy az 1881: LX. t.-c. 42 §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldöttnél letenni, vagy bánatpénz­nek előlegesen bírói letétbe helyezésé­ről kiállított letéti elismervényt a kikül­döttnek átadni és az árverési feltétele­ket aláírni. Erdőd, 1914. évi február hó 7-én Legeza József sk. kir. bir járásbiró. Kiadmány hiteléül: Radványi íkvvezető. Az erdődi kir. járásbiróság mjnt tkvi hatóság. 2378-914. sz. Árverési hirdetményi kivonat. Dr. Mircea Gusztáv erdődi ügyvéd által képviselt Satmariana Takarék és Hitelintézet rt. végrehaj tatónak Mátyok Sofron (n. Papp Flórival) nántüi lakos végrehajtást szenvedő ellen indított vég­rehajtási ügyében a tkvi hatóság a végrehajtató (kérelme következtében az 1881. LX. t.ic. 176. §-a értelmében elren­deli az újabb árverést 1027 K tőke kö­vetelés, ennek 1913. évi május hó 28. napjától járó 6°/o kamata 6 K 35 fillér óvási, 1ls°lo váltódij és 127 K 80 fillér eddig megállapított per és végrehajtási s az árverési kérvényért ezúttal meg­állapított 30 korona költség, valamint a csatlakozóknak kimondott Nántü és Vidéke Keresztény Fogyasztási Szövet­kezet javára 521 K 76 f. A nántüi Hitel- szövetkezet javára 67 K 50 f tőkeköve­telése és járulékai behajtása végett a szatmári kir. törvényszék s az erdődi kir. járásbíróság területén levő Nántü községben s annak határában fekvő a nántüi 251. sz. betétben A. 1.1—1. sorsz. 292, 293 hrszámu ingatlanra 936 korona, az u. o. A II. 1—2, 4—15 sorsz. 972/2. 973, 1409, 2161, 2448, 2508, 2816, 2817, 2218, 3042, 3043, 3044, 3177, 3314. hrsz, alatt foglalt ingatrlanra 729 korona kikiáltási árban. A tkvi hatóság az árverésnek Nántü községházánál való megtartására 1914. évi junius hó 20. napjának d. e. 11 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. t.-c. 150. §-a alapján a következők­ben állapítja meg. 1. Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár 2/3-ánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. 2. Az árverezni szándékozók tar­toznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10 °/o-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyam­mal számított óvadékképes értékpapír­ban a kiküldöttnél letenni vagy a bánat­pénznek előlegesen bírói letétbe helye­zéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési fel­tételeket aláírni. Erdőd, 1914. évi Május hó 6-án. 'Az erdődi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság. Legeza József s. k. kir. járásbiró. A kiadmány- hiteléül: Radványi, telekkönyvvezető. fizessünk elő az „Erdőd és Vidéke“ társadalmi lapra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom