Erdőd és Vidéke, 1914 (1. évfolyam, 1-17. szám)

1914-05-03 / 4. szám

4. szára. ERDŐD ÉS VIDÉKE 3-ik oldal. pedig majd csak felemelt hely árak mellett lesz szabad oda bemenni. Őseinktől örökölt perlekedő vérünk, ösztönünk, felzudul e hírre, szomorúan nézzük nyiló kikeletkor az ingyenes igazságszolgáltatás nagy elvétől való eltávolodásunk. HÍREK. krónika. Ember és állat közt, mily nagy a külömbség Nem is gondolja az olvasó közönség . . . Ma már mindenfele, állatvédelemre Külön társaságok keletkeznek egyre . . . Hogy mennyire csekély, az ember védelme Azt maga — az ember — sohase látja be. A marha, — a gazda legdrágábbik kincse, Angol vérű lova, — az urnák kedvence. Mindkettő ápolja, becézi az övét Külömbbül, mint saját egyetlen gyermekét. . . íme már bizonyos, látszik világosan Ember és állat közt mily nagy külömbség van. Szegény dijnok ember ül az irodába’ Főnöknek sehogysem tetszik a munkája, Izzad ... és kínlódik, akár egy rabszolga, Hétköznap, vasárnap, egyforma a sora. A cirkusz porondján, láttál tudós szamárt Láttad a gazdája a kedvébe hogy’ járt, Szamarát nem adná az egész világért, Mert ez a szamár küzd, helyette a létért. És most már bizonyos, látszik világosan, Dijnok és szamár közt milyen külömbség van. Nézzük a papogályt; fecseg rengeteget. Utcán megállítja az ember tömeget, Mentői ostobább szó kél csőréből szárnyra Annál derültebb lesz a hallgatósága. Hogyha egy szónok mond beszédet a Házba’ És makog ... És a szó benn marad szájába’ Mit mondani akar, bármily szép idea Akárhogy igyekszik, nincs semmi hatása, így most már bizonyos, látszik világosan, Szónok s papagály közt milyen külömbség van. A kakas mily büszkén lépdel a szeméten, Csinál amit akar, széles jó kedvében, Udvarol és járkál a tollas nép után Ékes szép tollával hódit a kőrútján. Nézd a hírlapírót, tollal a kezében, Hogyan munkálkodik a köz érdekében Hogyha igazat mond, ha ékes is tolla Törvény értelmében börtönbe lesz tolva, íme hát! Bizonyos. Látszik világosan Kakas és iró közt, milyen külömbség van. Egy ember éneklő madarakat árul Gyönyörű ének zeng, azoknak ajkáról. Férfi, nő és gyermek, gyönyörrel hallgatja ugorva rohantam, hogy leányomat, eset­leges belépésében megakadályozzam. Künn leányomat már sehol sem láttam, ellenben az ablak alatt a tornácon egy pólyába takart kis gyermeket vettem észre. A leányom gyermekét. Épen ma tiz esztendeje annak uram ! . . . Másnap az én Erzsi leányomat a halászok fogták ki a Tiszából ... De meg nem bocsátottam neki még ma sem. — Mondja kedves bátyám osztán szereti-e maga a kis unokáját? — Már hogyne szeretném uram, hiszen az a kislány éppen olyan, mint az édesanyja. A távoli községből az »Áve Mária« utáni halálharang csengése tévedt el hozzánk. Emberem előbb egy könnyet törölvén széjjel nagy lopva, — búcsút vett tőllem. A midőn már a félhomály­ban alakját alig-alig láttam, egy sóhaj jött önkéntelenül ajkamra: — Szegény Erzsi, szegény Szabó Erzsi! És lelkem nem könnyebbült meg az alakot nem nyerhető érzelmektől. Nem tudonr, hogy a tavaszi est, vagy pedig a szegény Szabó Erzsi története az oka. —y­Az ára mégis csak tiz egész korona, Jön egy tenorista, mint arany cseng hangja Hangjának váltsága tízezer korona, S ahányszor énekel megbetegszik bele Szerződött idejét az ágyba tölti le. így most már bizonyos, látszik világosan, Madár s énekes közt minő külömbség van... Egy szarvasbikának sok felesége van Ez a szarvasoknál szokásban már rég’’ van Hogyha nagy a szarvas, nagy is a fejdisze S milyen csodálatos, nincsen a terhére! Nekünk embereknek elég egy feleség Ami gondot ő ad, egy embernek elég . . . Es ha megjelenik a háznak barátja Aggancs kerül a férj gondtelt homlokára . . . Most már csak bizonyos, látszik világosan Férj és szarvas között, — egy kis külömb­[ség van . . . ____ Túzok. — S zemélyi hir. Jékey Zsig­mondi géberjéni nagybirtokos ne­jével együtt pár napig fiánál Er­dődön időzött. — .Májusi ájtatósság. A tavasz legszebb hónapjában a Szent Szűz tiszteletére tartani szokott ájtatós- ságok megkezdődtek. Az ájtatós- ságokat egész május havában dél­utánonként fél 5 órakor tartják az irgalmas nővérek kápolnájában. — Eljegyzés. Dr. Szőke József ki­rálydaróci körorvos eljegyezte Székely Rózsit Sátoraljaújhelyben. — A május 17-iki mulatság. A május 17-iki mulatságra folynak az előkészületek. A mulatság háziasz- szonyaiul Berencei Kováts Sán- dorné,bulyi és jékei Jékey Istvánná és Ajtay Jánosné úrnők kérettek fel. Meghívók a jövő hét folyamán szét lesznek küldve. — Esküvők. Papp Aladár ügyvéd- jelölt f. 26-án tartotta esküvőjét Rendek Margittal Szatmáron. — Sc h war ez Dávid polgártársunk leányának Matildnak szintén va­sárnap volt az esküvője Kovács Károllyal. Az esküvő délután 5 órakor folyt le s Erdőd intelligen­ciájából számosán voltak hivata­losak reá.Esküvő után vacsora volt. — A krasznabéiteki fürdő. A krasznabélteki fürdő május elsején nyílt meg. Járásunk egyetlen fürdő­jére felhívjuk közönségünk figyel­mét. — Az aljegyzői állás, mely Szin- tay Gábor njmgdijazása folytán üresedik, nem lesz a májusi köz­gyűlésen betöltve. Pályázat mindez- ideig hirdetve nem lett. — A közigazgatási bizottság havi rendes ülését 8-án tartja meg. Állandó válssztmány ülése május 9-én lesz. — Az erdődi ipartársulat múlt hó 26. napján alelnökévé Sinkai Jánost egy­hangúlag megválasztotta. — A krasznabélteki templomra mint értesülünk, Károlyi Gyuláné grófnő nem 15.000, hanem tiszteletreméltó áldo­zatkészséggé] 21.000 K-át adományozott. — Nyugalomba vonult jegyző. Hers­kovics Miksa krasznaterebesi kör­jegyző nyugalomba vonult 19 éves körjegyzői szolgálat után. — A nántüi segédjegyzői állásra hirdetett pályázatra mindezideig jelölt nincs. — Az erdődi önkéntes tűzoltó testület, rendes gyakorlatait m. hó 26. napján megkezdette, mely 1914. évi október 31- ig tart. Elméleti részt Vágó Mihály jár. felügyelő, a gyakorlati részt Papp Ala­dár cimzetes parancsnok és a szakasz­parancsnokok adják elő. Szomorú dolog, hogy községünk ifjúsága húzódozik ezen mindenkép hasznos szolgálat alól. — Menhelyvezetőnői kinevezések. A Szatmármegyei Széchényi Tár­sulat igazgatósága Cincás Gizellát az alsóhomoródi,Polankai Matildot a dobra-i, Talp-né Erdőhegyi Ir­mát a hiripi, özv. Zavatzky Ist- vánnét a krasznabélteki, Dittrich Ilonát a krasznaterebesi, Boross Annát a krasznasándorfalui, Za­vatzky Gizellát a nagyszokondi, Szabó Lenkét a nántüi, KassuZsig- mondné Bodó Margitot az oláh- gyürüsi, Pikó Borbálát a szakaszi, Péterné Plorzsa Josef át a szin- falusi nyári menhely vezetésével május 11-től, október 11-ig terjedő idényre megbízta. Járásunk terü­letén az oroszfalui és részteleki menhelyek megszűntek. — Az idei sorozások eredménye eddig nem mondható kedvezőnek. A fehérgyarmati járásból 130 em­bert soroztak be. A cégénydá- nyádi, nagyari és fehérgyarmati jegyzőségek négyszázan felüli állí­tás kötelezettjeiből csak 26 vált be. Fehérgyarmatra 99 közül 12 bevett esik. Nyolc egyéves önkén­tes jelölt közül egyet vettek be. — Iskolafelügyelő. Az 1913. évi XXXVII. t.-c. 1. §-a alapján az elemi népiskola hatodik osztályának záró­vizsgájához a folyó év tartalmára a kultuszminiszter az erdődi körzetbe Neubauer Elemér internátusi igazgatót küldte ki. — Gazdák gyűlése. Egy igen fontos gyűlést tartottak Szatmár, Szilágy és Ugocsa vármegye gazdái. A közgazda- sági válság folytán a földbirtokosok javarésze kénytelen volt az állatállomá­nyán túladni, értékesíteni, igy a gaz­dálkodás e miatt csaknem lehetetlenné vállik. A megszorult gazdák felsegélye­zésére most egy szövetkezet van ala­kulóban, melynek előkészítése és fölöt­tébb fontos akciójának megbeszélése végett György Endre volt földmivelés- ügyi miniszter elnöklete alatt, a szat­mári városháza nagytermében gyűlést tartottak. Ezen jelen voltak a megye földbirtokosai, továbbá Csaba Adorján főispán, dr Vajay Károly polgármester, Kende Zsignond. A gyűlésen György Endre ismertette az összejövetel célját: egy szövetkezetei kell alakítani, mely a tagjait megfelelő számú szarvasmar­hával segélyezze. A szövetkezet sörgős megalakítási szükségességének egy­hangú kimondása után György Endre beszámolt arról, hogy 600,000 koronás államsegélyt is kért e célra, de ezen kérelme elutasittatott. A gyűlés kimon­dotta, hogy 4000 drb. 50 koronás rész­jegygyei megalakítja a szövetkezetét s a megalakulás után ismét a kormány­hoz fordul segélyezés végett. — Tagosítás. Nántü községben a napokban vezette be a kir. Törvényszék az uj birtoktagba birtokosokat. Alig hét óv alatt ért végét e munka, melynek gyorsasága és jósága, kiváló érdeme a szatmári kir. törvényszéknek. Rákos- terebes, Gyöngy és Nagyszokond köz­ségekben van még folyamatban a tago­sítás járásunk területén most. Valóban kívánatos lenne, hogy a még tagositat- lan határu községeink is megértenék az idők jelét és kérelmeznék a tagosítást, mely ma már oly nagy állami meg­könnyebbítéssel eszközölhető, hogy az elvállalt teher távolról sem áll arányban az annak nyomán elérhető nagy gaz­dasági nyereséggel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom