Erdőd és Vidéke, 1914 (1. évfolyam, 1-17. szám)

1914-04-26 / 3. szám

ERDŐD ÉS VIDÉKE 2-ik oldal. Egyetlen számottevő folyónk a Kraszna, szintén bőséges árvizet bocsát ki magából szanaszét, hol csak keresztül megy. A Homoród patak, Sós, Mária- Boldád csatorna, Korond patak és meglevő többi zabolázatlan ereink szintén rettegésbe tartják a vidé­ket, melyet érintenek. Yiz át nem eresztő talajunkon a belviz is nagy mennyiségben raktározza el magát a föld felszínén, ősszel és tavasszal. Mindezek koronája aztán az a sajátságos alakulat, hogy még a Bükk-hegység is viz át nem eresztő, viz szegény aljtalaju. Nem a feltörő viz, de a csapadékból előálló vizek onnan is lianyat- homlok rohannak le és egy-egy bő esőzés után turbinát elhajtani képes, oly nagy erővel zúdulnak az alsóbb részekre, hogy ott tönkre tesznek mindent. E tömeg vizet nincs ami le­vezesse. Szabadjára hagyva, rend­szer nélkül rohan árkokon, csator­nákon, ereken keresztül s azok medrét, irányát nem respektálva, elterül mindenütt, vadvizessé téve, kilúgozva az amúgy is elárvult talajt. Részleges, helyenkint végzett munkával és szabályozással ezen segíteni nem lehet. Mit ér a lápi csatorna, ha szemmel láthatólag csak oda is vizet vezet, hol addig nem volt, sőt féltékenyen őrzött vizbeválla- lásával a Homoród környékén már majdnem láppá tett ismét nagy területeket. Mit ér a Mária-Boldád patak szintén szűkös medre! Mit az alsó-kraszna szabályozása s mit az egyes községek, vagy birtoko­sok által végzett, szűk teret uraló szabályozási munkálat! Járásunk földtani alakulata mellett csak egységes, egyöntetű eljárás érhet el eredményt. A Bükk-hegység természetes vízválasztót alkotó gerincétől kezdve, ugyszólva egy teknő já­rásunknak egész területe, mely teknő Nagykároly és Szátmár felé lejt. Ily alakulaton az egyik vagy másik szélén, vagy annak közepén végzett vizimunkálat eredményes nem lehet, mit főn}resen igazol az a tapasztalat, hogy a csatornákon, árkokon sokszor megduzzadva, visszafelé folyik a viz s igy okoz elöntést. ügy halljuk, a földmivelésügyi Miniszter személyesen vizsgálta meg az Ecsedi-láp alsó csatornáit a napokban. E személyes tapasz­talat csak azt igazolja, hogy az egész csatorna hálózat szűk és igy nem lecsapol, de uj lápot teremt. Kár, hogy a mértékadó körök feljebb nem hozták a Minisztert. Láthatta volna, hogy a megoldást, a kibővítést, a szabályozást nem alul, de felül kell kezdeni. Persze, hogy szűk és képtelen a levezetésre az a lápi csatorna. vezető hálózatába végre is bekapcsolódva akként kell lennünk, hogy ne a kihaló sejtek sorsára juttasson az bennünket. S mikor mindezt átérthetjük és átérezhetjük, — nem kell-e megdöbben­nünk azon, hogy ezzel szemben most, a automj ainkra széthullva, szétforgácsolt erőinkkel, egységesítő nagy Organismus nélkül mily siralmas, mily nyomorúságos és mily végzetes helyzetben vagyunk ? Nem kell-e májdnem kétségbeesnünk, midőn azt látjuk, hogy mig más járá­sokban diadalmasan lüktet a gazdasági élet, addig a mi járásunk érhálőzatában a vérkeringés megállni készül. Hát nem! Hanem legfőbb ideje annak, hogy szervezkedjüpk nagysza­bású társadalmi munkára. Legfőbb ideje, hogy széthulló erőinket összeszedve járásunkat erős lendítéssel kirántsuk veszedelmes helyzetéből. Legfőbb ideje, hogy mentsük meg pusztuló existen- ciánkat. Csak rajta! Csak rajta, mert minden pusztulás nyomán uj élet kél ugyan, de az nem lesz a mi életünk. Idegen szellem érzi gyengeségün­ket, vakmerőén kopogtat kapuinkon s ha hagyjuk, járásunkban a magyar nemzeti kultúra elvesztette talaját. Dr. Erdődi Antal. KRÓNIKA. Ismerek egy falut, szép Magyarországon A mi kis falunk s egy van a világon Lépést tart a korral, város akar lenni Es hogy nem lett azzá a szemére vetni Nem lehet, mert benne nagy az igyekezet Előre ... és mindig csak előre törtet. Van itt kérem minden, várost— mi — jellemzi Csak tessék nyugodtan körültekinteni. Mindenekelőtt van két szép nagy vendéglő Mind a kettő szépen be is rendezhető, Az embert spencer es pincérek szolgálják De csak nagy ünnepkor s ezt ki is használják. Vannak itt ügyvédek — hála az Istennek ! Vannak ügyesek és vannak ügyetlenek. Vannak nagy paloták és középületek Vannak szép és tiszta zöld pázsitos terek. Nagyszámú distingvált inteligencia Társadalmilag is szépen egybe-forrva Van szép nagy kórkáza és abban betegek, Kaszinó és abban, legalább is — legyek. Vannak állami és magán tisztviselők, Vannak szorgalmasak s hivatalkerülők. Van itt szolgabiró és községi jegyző, Képviselve van igy nyáron a haderő, Amit csak elképzelsz, minden de minden van Még csak díszpolgárt is választott a múltban. És hamár a község ennyire gyarapszik, Hogy ma vagy holnap már várossá fejlődik. Nem lehet várossá én szerintem addig Mig egy tőkepénzes mozit nem alapit, így történt azután, heves viták után, Elindult a mozi hóditó kőrútján. És ezután büszkén, mint ábránd kép felé Nézett a kis falu a szerzemény elé. Abba ömlenek be a mi vizeink is túlnyomó részben. Tőllünk és já­rásunkat átszelő Krasznából kapja a legtöbb vizet a lápi csatornák egy része. Tessék tehát itt nállunk, a mi járásunk területén kezdeni meg a munkát, egységessé tenni a kanalizálást, akkor majd rend­szeresen és {egyenletesen kapja a lápi csatorna is vizeinket s nem lesz kalamitás. Ismételjük, hogy egységes, a Bükk-hegység egész medencéjére kiterjedő általános kanalizálás lehet csak az, ami célra vezet. Erre pedig mi képtelenek va­gyunk önerőnkből, de másfelől ez evidenter állami feladat. Járásunk úgyis mostoha gyér-, mek volt eddig a múltban. Joggal várjuk, joggal reméljük, hogy nyújtsa ki felénk az államhatalom segítő kezét. Nem az Ínséges, vagy ked­vezményes vetőmag kiosztás, nem a momentán ingyen kenyér, de csak az egész járásra kiterjedő egy­séges vizlecsapolás az, ami népünket oly gazdasági helyzetbe hozhatja hogy végleg meg ne szűnjön tel­jesítő képessége s el ne terjedjen a szórványosan már több helyen megjelent rém : a nyomor minálunk. Nagyon kívánatos lenne e kérdést mielőbb nyomatékos for­mában terjeszteni a földmivelés­ügyi kormány elé s az Ecsedi-lápot segítő kormánV aktióba, belekap­csolni a mi jogos igényünket. _________________________3. szám. És a mozi megjött és a mozi meg volt És a közönség a jegyért tolakodott Eljött tehát végre a várva várt este Ember ember hátán ült a nagy terembe’. Szokatlan illatár terjed a moziba’ Mindenik embernek csak az orrát fúrja Mindenki azt nézi, vájjon mije ég el? Megnyugtatják nyomban: »Kérem ez csak [éther« De mi ez a lárma, e szörnyű pattogás! »Kérem kezdődik az első előadás.« Valaki megszólal: »Kérek sötétséget:« S egy perc alatt többé egy lámpa sem égett. A közönség feszült figyelemmel nézi, Hogy a fehér vásznán mi fog megjelenni. A sötétség egyre-egyre jobban terjed, Senki sem látja már a hófehér leplet. Valaki igy mondja a képnek a címét: »Itt látjuk Afrika legsötétebb képét.« De egy nagy pukkanás neki kedvét szegi, És az ijehtségtől nem mer már viccelni. Pukkanás, Pukkanást egyre-másra éri És a sötétséget mind rémülten nézi. Ismét hallatszik a megnyugtató szózat »Kérem a nyomástól a gumicső pukkadta Azután a kréta, majd a lencse pattan, Ilyen szerencséje mozisnak csak itt van. Pukkanást, sötétet éjfélig élvezve, Ki-ki haza vonult nagy megelégedve. A mig a közönség nem láthatott képet Csak úgy nyelte mozink a szép közönséget, Most pedig fordítva történik a dolog, Képet azt láthatsz, de nem publikumot. A directornak már olyan sok a pénze Külön embert tart, hogy a pénzét őrizze! Túzok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom