Erdélyi sajtótudósító 1921. december - 1922. március

1922-03-08

±n-—s-f^l Té-t^rrt a 1 apctt előleg jóval nagyobb erteket kép­-—rőeífc. adat ; letétbe helyezett "arany". Egyébként is megjártak Q fra.aéiák". Búzát vásároltak Romániától azzal a kikötéssel, g hosy a vásárolt búza leszállításáig nem adnak senkinek gabonát. Forsza hogy eiadtak, sőt a már eladottból is sokat eladtak ma­so&azor. íme pár jelenség a sok közül, amiért a lesnek lecsúszott. a becsülete Parisban./Rador.II.20./ y. Felyik anaeíonalizálás. Az Erdélyben lévő magyaror­szági pénzintézetek vállalatainak nacionalizálása megkezdődött, ílegyvenesy vállalat átal állítása áll küszöbön, köztük Angol-Magyar-. Bank, Kereskedelmi Bank, Hazai Bank, Leszámítoló és Pénzváltó .Bank Hitelbank, Angol-Osztrák Bank. /Br.L.47./ Aujtoncmia az_erdélyi vasutaknak. A kormány étllitólag az erdélyi"vasutaknak autonómiát akar adni, Külön vasutigazgató­sétggal. Igazgatónak Pop Oktavian brassói üzletvezetőt szemelték V 9 | j e. s _ h i r e | ^ Jjjörtjnjeljím^j^-^^ feb­ruár 21-én jegyezte el SanSor szerb király az oláh király leá­nyát , Mariorát Bukarestben, íilután igy a szerb és oláh királyi csaladTrokonsági viszonyba készül kerülni, szüksége merült fel annak,hogy a két "fiat" dinasztia leendő családi kapcsolata mö­f é megszerkesztessék az oláh és szerb nemzet évezredes kapcsola­tnak "hiteles" története is. S nyomasztó szükséglet kielégítés­be is paláit, mert Románia h viiághaLrü I; történettudósa, Jorga ríyiinilad bukaresti egyetemi tanár a királyi eljegvzés alkalmával, a Beikéület-európai Tudományos Intézetben már Be is mutatta a • "szükséges" történetet. Jcrga "számtalan" történeti adattal iga­zoltába, így amikor az első Szerbia nogalalkult az Adriai-tenger partján-, ugyanabban az időben alakult meg az első Románia is szintén az Adriai-tenger partján," a Pindus vidékén. Majd amikor a második Szerbié alokult meg a Dunától északra, ugyanakkor ala­.... kuli. meg Erdétypen a papok és tanítók /?/ uralma alatt a második Románia* Majd később megalakulaszorb-oláh császárság s ennek vé­geztével alakult ki ugy a jelenlegi Szerbia, mint a mai Románia. Ilyen fényes és közös történeti mult után - fejezte bc Jorga "tu­dományos" fejtegetését - a most már a királyi családjaik utján is közeli rokonságba £ kerülő két nemzetnek szoros barátságba ife kell lennie, mert mind a kettőt ugyanaz a - J^ar vészedé len­fenyegeti, /Dacia, 63,sz,/ J z _2^élvbe re^atr^^é_mragyarok. A bukaresti _Docia 763,.sz../ közli2 T3arról-nanra no azoknál: a magyaroknak a száma, _ akik kérik Erdélybe való vissza telepedhetősüket, mert korábban­Erdélyből eltávozott magyarok helyzete nagyon kínossá kezd válni a "boldog Magyarországon 11 . A latok naponta közölnek híreket,hogy az Erdélyből pro atrialt/m agyar tisztviselőknek és értelmiségnek milyen kétségbeejtő a helyzete.Mindenütt azzal utasítják el őket, hogy t"az erdélyieknél-. Erdélyben van a helve !".Az oláh renat­rialo hivatalok a legnagyobb jóakarattá"! kezelik a visszakiván­kozók kérését s igy remény van rá, hcaay rövid időn belül jelen­J^iez^szemx magyar log visszatérni Romániába. Készül a kiadóhivatal helyiségében annak sokszoro­sító gépén. VI. '/ilmos császár ut 55.II.em.2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom