Erdélyi sajtótudósító 1921. december - 1922. március
1922-02-17
JR. _o m á _n _ k, ö ^ i ,g az £ s t á s ^^£rt ent^aj^e1 ügy^jini sjrterjUnjban ? 3uka*restből jelentik: Tegnap az ügyészség a gabona koutingentálássaval kapesolatban a belügyminiszteriun' feljelentésére nagyszabású csalást leplezett le, melyet az állam kárára követtek' el. A belügyminisztérium tisztviselői oly módon hajtották végre e kontingentálasra vonatkozó rendeleteket, hogy milliós károkat, ckoytak az oláh államnak. /Br. L.34,sz/ ^rtékhijele^ité^-'^^jí^J^ISs^ií• Kolozsvárról jelentik: A román állami közigazgatásnak van Kolozsváron egy hivatala,amelynek az a feladata. hoe;y a forgalomba i kerülő mértélieket^eil^iőriifc— ze.Ezt a hivatást'más államokban szakemberekkel végezteti az állam csak Romániában nem.. így történhetni!: meg, hogy például a kolozsvári kereskedők bebizonyították a buk resti központi mértékhitelesitési hivatal kiküldött tisztviselőjének, hogy az állami mérték egységek - hamisak. így a kilós sulycl éppen harmincz grammal köny— nyebbek a normál siulyoknál. A búkére;Jti központ erre a kolozsvári mértékhitelesítőt é áthelyezte és mincen maradott a régiben /K.U.L*1&, ü 1 J> o b b s é _g i _ ü _g y _e k _. ' 1 : Háromszáz aradi e3roatr^ált_ügye. Az elmúlt három év alatt az olahok a Ieg"Erutalisab"B eszközöket-használták fel, hogy-Erdély magyar városaiból a magyarságot kiüldözzék. Az oláhoktól "repatriálásainak nevezett, de valójában brutális " expatriálásoknak közel 200 ezer magyar eltávolítása lett az eredménye.Azonban a gyors munkának meg volt az a köVetkezménye, hogy az expatriálásra kenyszeritetteknek egy kis százaléka észrevétlenül visszamaradt.Ezt észre is vette az aradi^repatriáló-hivatal s most felhívást tett közzé, hogy az a háromszáz aradi "repatriáló" akik 1920 és 1921 években a repatriáló végzést megkapták, de mégis visszamaradtak - jelentkezzenek február l 1 ."}-^' u e % k'iw^iX az olah hatóságoktól, hogy pótlólag ezeket az , onkent* repatriálókat" elindítja Magyarország felé./A.K,JI.7 # / . ^ ^JPi^sypi kereskedők árvahájaj. Az erdélyi kereskedők ellátatlan árvái számára Kolozsvárt a kereskedők egy árvaházat akartak alapítani. A kolozsvári városi tanács 1920 elején e eélra meg is f z ?T?f^. e ^ n ^ bb V összeget, de mivel a költségvetésben erre nem - talált fodezete^ a kereskedőkkel egyetértőleg a tanács egy százalékos forgalmi adot rótt ki a kereskedőkre. Be is gyűlt e célra e forgalmi adobol masfel millió lej. Amikor azonban ezt az összeget a vágós az árvaház céljaira akarta felhasználni, a pénzügyminiszter elrendelte az összegnek a bukaresti központi állampénztárba való be.fizetésétől vei a varosnak nem volt joga adót ki vetni.A város az bpZeg befizetését megtagadta,mire a tárgyalások rendjén a pénzügyminiszter mar Megelégedett a másfél millió felével is. A város erre sem volt hajlandó s elhatározta, hogy inkább a befolyt összeget visszafizeti az érdekélt kereskedőknek, azonban a pénzügyminiszter ezt egyenesen megtiltotta. Az egy év óta húzódó harc most ebben a • telyzetben van Sahogy mi lesz a folytatása, azt el sem lehet képzelni. /K;u.25^sz./ 2_dji_sá_g_. ' A szatjmr^^bc) Erdélyben vigan folyik a gabopareisviri^s. tBzatmaron is nagy erével hajtották végre s a végén kiderült,hogy a varosnál: semmi feleslege nincs, sőt a~legkckzelebbi
