Erdélyi sajtótudósító 1921. december - 1922. március
1922-01-23
talán Cernat őrnagy még nem kisér'estezett végig minden általa elgondplTiaTó~kxnzási módszert ? Ugy látszik okvetlenül szükségesnek tartja ujabb kinzási,gyilkolási és megbeestelenitési módok Kigondolását,hogy a titkos alapokból fizetett bestiáknak, az ^úgynevezett titkos ügynököknek ujabb orgiákra adjon alkalmat. Tehát isméat lesznek verések,, bajonett szúrások, ujjak ki szakítása, hónalj égetések, asszonyok és leányok megbecstelenítő kínzása, mert ezt ^ivanja azok állatias szenvedélye, akiket e cél érdekében fizetnek, ks ezeket a nerverzus munkákat, ezeket az emberi test ellen intézett aljas támadásokat nevezik ma Romániában: állambiztonsági védelemnek. Ezen ido alatt az otthon maradott- éhezők, halódók még annyi erővel se rendelkeznek, hegy átkozódhassanak, míg a börtönbe zártak a naponkint raj^ tuk elkövetett és elszenvedett kínzások és aljasságok szerint tartjak számon az idők múlását. Különben el lehetünk készülve ra, hogy - a pörnek elhalasztása érdekében - hamarosan fel fedeznek egy ujabb ösz~ szeesküvést, amelybe az összes letartóztatásban levő 800 munkás is bele lesz keverve.Ii2^ajdasá|^ Törvény a könyvelőkről. A román kormány könyvelői kamarát szervez az országban, mely minden üzleti s gazdasági,vagyon változási, birtokközösségi könyvelést és vagyont, évenként legalább egyszer megvizsgál és ellenőriz.Erről egy ho alatt a kiküldött 500-1000 lei bírság terhe alatt jelentést tenni köteles* Az erdélyi anhkásáág köTetÉLései> Az erdélyi,bánáti.és bukovinai munkások kiküldöttei Kolozsvárt legutóbb kongresszust tartottak. Itt a következő határozati javaslatot fogadták el: Kérik a bebörtönözött munkások szabadon bocsátását, a munka nélküliek segélyezését, a munkásbiztcsitó autonómia visszaállítását, az adó, szakszervezeti és sztrájk törvények 'á mielőbbi revízióját, végül a sajtószabadság és gyülekezési jog visszaállítását. Rosszul vé_gz_ődött há_zs^entelés_. A régi román királyságban oly nagy a vallásosság, hegy az igaz orthodox nem boldog, ha minden hónapban nem szentelteti fel a házat a papnál. Egy ilyen házszentelés végződött igen tragikusan T.Jordánés^u-val, a bukaresti Szent Háromság templomának pópajára nézve. Llint a bukaresti JDimineata /5462 sz/ irja a napokban Jordanescu pópát elhívták egy házszentelesre. Meg is je lent a kitűzött időre, de mivel a szertartás előkészülete meg nem volt befejezve, átment a szxsmsséd házba, Popa__easztaloshoz. A házi gazda nem volt otthon, csal: a csinos menyecske* aki házi dolgait végezte.A pap az asszonyt behívta a belső szobába. Kis idő múlva hazaérkezik Popa^asztalos és benyitott a belső szobába.A látottakra kifordult a "Házból és egy éles késsel tért vissza és a papot összeszurkálta vele. Az ügy a rendőrségre került, ahol a pap azzal a viszontéváddal állott elő, hogy nemcsak összeszurkálta az 1 'őrült" asztalos, hanem még 10 ezer lejről szóló adósságról szóló kötlevelet is alá akart iratni ve- 1 le - kártérítésül.
