Erdélyi sajtótudósító 1921. december - 1922. március
1922-01-19
kelt 80-A.I. szárau hirdetménye /megjelc-nt a Kolozsvári J^l£ti_ülsag-Január 7-ki számában/ szerint ; "A•Szamosrólgyi Vasútnál azonnal elkalmazást nyer egy gépészmérnök, egy•émitf samernök, egy felsoipariskolát végzett /mechanikus/, egy hogct végzett, 2-3 kereskdelmi iskolát végzett és több- érettségizett., vagy iegalabo o .középiskolával . biró egyen. Pályázhatnak oJy_román_anyanyelvü egyenek, akik r a román és magyar nyelvet ügy "szobán, mint ifásban tökéletesen bírjak es eeetleg németül és franciául is tudnak. Kérvények és okmányok január ' "20-ig az igazgatósághoz Désre küldendők be." • • I E szerint tehát Erdélyben ma már egy kizárólag magyar alapi' tásu magán vállalathoz a magyar ajayanyelvu román állampoljgarok meg csali nem is pályázhatna! gépész és epi :észmernöEi, mechanikusi, sot kezelő tisztviselői állásokra sem ! J.76 lokomotiv. t: A román minisztertanács egy aktát irt alá, mely szerint a pénzügyminisztert felhatalmazza, hogy a Banka ^naeionálatól 150 millió marka hitelt vegyen felo Ez a kölcsön a Németországban megrendelt 176 lokomotív rsrz'be'li kiegyelnitésére szolgai /Kronstadt.Zeit„XI1 0 25 ./ ErdéJLyi arany eladása.. A román nénzügyminiszterium hivatalno— * kiaibóí~egy l^ülalöttaél utazik Párizsíáu megy ott az Erdélyben ösze. gyűjtött aranyat 2- 2700 lilograöot,eladjon* /Siebenb.D.Tagblatt.XII. • a Az_erdjlyl följgas^viss.zavétele, /. német lapok szerint a ro•mán* kormány "a tíeul;s~5he'" "TankrÓT az "álTám részére visszaakarja venni az erdélyi".földgáz tormásokat - szóért ::a?gayaIásokat folytat. A vételárt a Credix Lyonaisetől felveendő kölcsönből akarja kifizetni. / u. o. / J^l?JJáíJ:_j?_Íi3_e^^_s^^jk . A kisebbségek s _az_uj _román kormány. Kortopán az uj al-állámtitkár "a.ec.28-an a "buEdresti sajtó "kéövTselői előtt a nemzetiségi kisebbségekre vonatkozólag a következő kijelentést tette: Mi teljes komolysággal minden lehetőt megteszünk arra, hogy llagyromániában a kisebbségek otthon érezzék maglikat, gyarapodjanaK és saját fajuk géniusza szerint szabadon fejlődjenek. Kern teszünk különbségekéi.. Azonban,ra harmónia helyreállítása az érzés és jóakarat kölcsönösségét kívánja meg. /Zernovitz alig.Zeit.XII.30,/ kisebbségek ^autonómiaija. Földrajzi,regionális értelemben - mondá~~Take 2oneszku_iEinJe r lnök BoBoninak, a Bucar.ííovasti szerkesztőjének, kisebbségi autonómiáról émenséggel nem lehet szó. Ellenkez;őleg szűkebb,szorosabb kötés,egységesítés politikai és adminisztratív tekintetben, eza modern állameszmeje, ez a ml programunk. Viszont a kulturális autonómia a békeszerződésben a kisebbségekre nézve.meg van határozva. Mi azt szigorúan megtartjuk. Mi a határokon lakó kisebbségeket erőszakkal és v ravaszkodással nem akarjuk románositani. Tanárok mint betegápoló szolgák. Msgyrománia olyan kultur intézményeket is örökolt. amelyekről' még a rendeltetését sem tudják felfogni az oláh illetékesek, Így az oláh birtokba került kolozsvári ^ és temesvári vakokat, siketnémákat,továbbá a borosjenői hülyék és gyengeelméjüeket oktató iskolákkal a balkáni kultur-állam nem tudta ^mit kezdjen. Végre is ugy oldottak meg a kérdést- oláh szívvel és értelemmel - hogy ezen gycgyoedagógiai intézetek szerencsétlen tanulóit összecsaptak a jep.tő_intézetek_fiatal gonosztevőivel, mig az esküt tett tanárokat ? t akik különleges gs^ogypedagőglal "kilépzésben részesültek,beosztották betegápoló szolgáknak. Amíg a kultur—államok ^évtizedes előkészi tő munkával és nagy áldozatkész seggel tudnak csak ^egy-egy ilyen emberbaráti iskolát létesíteni, addig a boldog Románia mllanatok alatt tudja eltüntetni azokat tucatszámra a földszínéről. ' Aok.279.sz/ Készül a kiadóhivatal helyiségében annak sokszorosító gépén, VI, Vilmos császár ut 55.II.2.
