Erdélyi sajtótudósító 1921. december - 1922. március

1922-01-19

R o m á n _ _p á 1 ÍJ i J .t Az__erdélyiek' s_a_r omán_vá 1ság. Az erdélyiek befolyása és "szerepe az utóbbi Td"ok kormány válságaiban - irga a Hieb.D. Tagblatt /XII.31/ mindinkább emelkedett, mig az egységesítés,az uiiifikaeio rendszemek gondolata alább sülyedett.A Vajda-féle formula: "Erdély az_erA|l^i£lité", széles területen minindinkabb terjed és utat tör. UnneK bizonysága, hogy a prefektusi hivatalokra az eddigi jelek szerint mind tóbb és több erdélyi embert neveznek ki.Sok minden másként történt volna, sóhajt fel a lae, ha mi erdélyi politikusok összetartunk I * t Az_első o 1áh^magyar JTo_gcJLycsere utójátéka. A decemberben végrehajtott roinan*eagyar rogolycsereveT "kapcsolatban, a bukaresti lapok sokat foglalkoztál: azzal, hogy a kicserélt 13 oláh fogoly milyen, "kínzásoknak" volt kitéve a budapesti és zalaegerszegi fogházakban. Egyúttal felsorolják azok neveit* akik még a magyar börtönökben sínylődnek "ártatlanul". A bukaresti Dácia /21.sz/ egyenesen azt követeli, hogy a román kormány a Képek Szövetségét kérje meg egy bizottság ki küldésére, amely vizsgálja felül a magyar "kínzó helyeket" és bocsás- sa szabadon az ártatlan oláh foglyekau. Követeli továbbá, hogy a román foglyok kártésitésben részesütessenek Magyarország terhére az elszenvedett teati-lelki kínzásokért,, az okoaotu anyagi veszteségekért es az általuk kifizetett védőügyvédi költségekért.- nyilvánvaló hogy e hazugságokat a magyar elitélteken ás foglyokon elkövetett szörnyű atrocitások leleplezésének ^ellensúlyozására esezelték ki az oláhok. Jite^f'fhérvár körül. A gyulafehérvári végzések körül foly most a vita az erdélyi nemzetipárt s á román liberális párt_ között, mely titkon és alattomban ma is uralkodik Romániában."Erdély minden feltétel és kikötés nélkül - állítják a liberálisok, csatlakozott Romániához,nincs igénye az egyenjogúsághoz, Erdély meghódított gyarmat,kolónia s mint ilyen nem avatkozhatik Románia dolgaiba. Ez az egyik álláspont. A^gyulafehérvári végzések tehát semmisek.Ellenben a másik fél, az erdélyi nemzeti párt, azt mondja,hogy Erdély nem egyetlenegy párthoz,hanem Romániához csatlakozott s ha semmisnek tekintik a gyulafehérvári határozatokat h némelyek, akkor újra egy népgyűlést kell öszszhivni s a hozott határozatokat ott felül kell vizsgálni,revideálni. Mert az nem járja, hogy az erdélyieket a királyságbeliek háttérbe szorítsak. /Kronstadt.Zeit.1.3./ $ M J Jg 3 :J£'Ü 3* 3F É M -ji , Hogy náoicnal^^ ? Romániának" az antant féhatalmakkal 19i9.december 13-en kötött párisi szerződése /8.cikk/ értelmeben: faji, nyelvi vagy vallási különbség "a különféle foglalkozások es iparok gyakorlása tekintetében egyetlen román állampolgárra sem lehet ^ natranyos.J K szerződéssel a rcmán kormány homlok egyelnesen eHlenkezo naeix^alizalasi rendeletet adott ki, amely ugy intézkedik,hegy bármely vállalat köteles igazgatóságát és a vállalat egész alakulatát ugy összeállítani, hogy annak ötvenöt százaléka született román legyen, hogy e,rendeletet végre is hajtják, annak igazolására már közöltük Kolozsvár kinevezett városi tanácsának legutóbbi határozatát, amely szerint egy Kolozsvár területén létesítendő kötélgyár alapitásé-hoz esak ugy adna beleegyezését ha tisztviselőinek, munkásainak 55 százaléka született clah lesz. íme egy idevágó ujabD dokumentum: A Szamosvölgyi Vasút Részvénytársaságnak 1922.január 2-án