Erdélyi sajtótudósító 1921. december - 1922. március
1922-03-31
"zsidókkal is. Oly egyszerű és* ol$ világos az egész dolog, és a ml politikusaink még sem értik. Brassói Lapok 67.sz. Ha Igazán miaszthatttftt volna Erdély mar^yarsá^a^ Az udvarhelymegyei szénátoryalasztasön a líagyaf Nemzeti Part jelöltje. Pál Isivan fényes győzelmet aratott. Pál Istvánra leszavaztak 4278-an, a hivatalos segédlettel támogatott ellenjelöltre mindössze 1409-en. így Pál István 2889 szavazattöbbseggel választatott meg. E2 a szám sokat beszél* Fennen hirdeti* hogy na a magyarságot nem zárták volttá el a választástól t a jelöltek"visssautasitásával, s az eredményeket sehol meg nem korrigálták volna, milyen fényesen győztek volaa taíidenüU a magyarság jelöltjei. Br,B.67.sz. a»i_CL^*-2_U-\.Á.. s__ _Az_erdJlsyai__magyar tisztviseléi_kérdé_s. dr.Zigre Miklós erdélyi móá. zV : kor legát;ebi Kolozsvári t> oáozk-dása alkalmával az állásukból elbocsátott tisztviselők részéről dr. Tóth György Ítélőtáblai bíró és Rohonczy Lajos vármegyei árvaszéki elnőíc tárgyalásokat'•; £kelytaz*tak a miniszterrel a tisztviselők visszavétele, illetve sza-\ bálysiserk nyugdíjazása ügyében. 1 A magyar tisztviselők megbízottai hangsúlyozták, hogy a béke- ' szerződések szerint Románia jogutódja lett Magyarországnak s ennél fogva a tisztviselők ügyében ±ti a jogfolytonosság elvét kell alkalmazni. An imperism átvétele alkalmával a hűségeskü követelése időelőtti vélt és ezért a tisztviselők az eltávolítás dacára is jogilag szolgálatban levőknek tekintendők, Ennélfogva a szolgálat az esküre jelentkezésig is folyamatos volt. A legutóbbi esküre jelentkezés ténye is e?t az elvet sz'chtesiti. Zigre miniszter információja szerint a kormány a magyar tisztviselők nyugdíjaKására a 10 évi szolgálatot akarja alánul venni, s nem az öt évet. Ebbea as* esetben is kérdéses azoban, hogy a tiz évnek hol a zárópontja. Az eltávolltásnál-e vagy az ügy hivatalos elintézésénél. Br. E. 67.sz. _V_o g_y_^ s_ h i r e k ^ Rgaán-magyar vér rokonság "Afád~'város román és magyar társadalmát egy érdekes előadás foglalkoztatja. Az előadást Hehedinti egyetemi tanár tartstta az argdi román kultúra egyesület megbízása folytan Bcmánía erőforrásairól, gazdasagáról és fejlődéséről és annak során többe: között a következőkot mondotta: - Az etnográfiai éz antropológiái eredményekből azt a bizonyosságot löket leszűrni, rogy a magyar vér a román vérhez áll legközelebb, mert vórkeroszteződéc hozta közel egymáshoz a két fajt.° Miután a magyar és a román egymással vérrokon, ez azt a kötelezettséget rójg-a a románokra, hogy magyar testvéreknek a le--, teljesebb szabadsagot adjál: meg. l.íeg keli' engedni ők, hogy a magyarság szabadon és korlátlanul használhassa nyelvét, saját Irulturaiának élhessen teljes szabadsággal, függetlenül, mert a nyelvi különbségeket eloszlatja á vérrokensag. Az egyetemi professzor tíesséfie nagy feltűnést keltett és élénk tetszést váltott ki a nagyszámú közönségből. Brassói L.69.oz. Készül a kiadóhivatal helyiségében, annak sokszorosító r*r>én VI. Vimos császár ut 55.II.-2, °
