Erdélyi sajtótudósító 1921. december - 1922. március

1922-03-29

állam, de határain borii aránylag cl ág Jelentékeny nepkis'ebbségek bélnek, aiy^ek a sero_avr; jnor^ " tárvtmaXazása ÓTret is érintse., , ..>,„ ' Jelentenek-e veszélyt ezek a kiseoosé^ek az aliamra nézve ? Kom. mert "ők valóban kisebbséget képeznek a többségben lév5 román néphez yiszonvitva* , A , . .. ,. , t Ss innét nem. mert a békessorzca.sek e3 ismerik, hogy lehetet­üensér a,határomat ügy megvonni az uj államok között, hogy az e ­gyes ellentétek egymástól jól el legyenek választva es exert igve- * kehnek,a_kisebbsépket_mé^édeni_.attó 1^ hojryraj állam uralkodó^ nemzető e 1 nvoifla~pl? e t. "* '"nSrieTf ogva a kisebbségekkel szemben követendő politika nem. lehet más,mint teljes és abszolút szabadságot engedni nekik,-hogy 1 politikai'pártokban szervezkedjenek, ami csalás regionálisan tör­ténhetik meg. Ez is fontos érv a politikai regeionalizmus mellett, . mert a, magy|r_kisebbség_^péld&ul_nem_alkothat _az__egé_s'z_ors^ájgeoa _szo~ " • ié^olj^iltalvsz . íla a régi Magyarország román nemzeti partjának vezetői Ti­sza gróf nevében vagy más magyar politikai párt listáján jelöltet-' '.• ték volna magukat ^aáJon_képvi^elték_volna_-e _a román Mpet ? Különösen politikai értékük abban all. hogy a magyar állam­ban élő románok képviselői voltak, amint ma is a magyar' kisebbség azt akarja, nogy neki is meglegyen a maga nemzeti politikai képvi­selője a román alIámban 0 Tehát azt képzelni, nogy megértő politikát követünk a kisebb­ségekkel szemben akkor, amikor beléptetjük eket a román pártokba vagy a jelölés visszautasítósával fenyegetőzve kényszeritjük,hogy • a kormánnyal együtt dolgozzanak - es nagy politikai tévedés. Az 101ö 9 évi válaszra sokon 5 amikor a ma^ar_nép terméjzetsze-* ifeh^n^omott^h^n^ulatu.volt,néhány magyar politikus felkereste la­Ma Gyulát, akit arra kertek,hegy vegye fel őket a nemzeti pártbe eé jelölje a választásokon, Maniu válasza olyan,volt,amilyen kellett is, hegy legyen a kisebbségi politika legmegertobo emberének a válaszát -nem akarom, hogy önök belépjenek a román nemzeti pártba, mert akkor már nem a ma^arsag képviselői lennének ;ell»nben jalöl­tÖSse>^mn^?at JL mint_magyarsk kerületeikben'es mi nem állítunk el­lenjelölt,!,. Más szavakkal: a színmagyar, vagy szász kerületekben a kormányá­nak kötelessége végleg lemondani arról,hogy hivatalos jelöltet ál­lit son. Az aztán a kisebbségek dolga, kegy szabadon csináljanak po­litikát, am^ törvényes keretek között, amelyek között mozogniok kell azzal az állammal szemben, amelynek teljes jogú polgárai."/Nagyvá­radi Esti lap 62.sz/ ^_Q_ a _4_n £L£LZ_.E-R_"t_.4-».*' Jatárőrvidiket_szerveznek, Sgy temesvári lap. a Bánatul Rumu­nesca jelen ti ; hogy a román állam az egész magyar határ mentén terv­szerű kolonizáló akciót kezd,Telepítő intézet létesül,amely a magyar­román haté- egész vonalán románokat fog letolepitení ' Az akció hi­vatali gócpontjául Márnarossziget,llagykáro].y,Szatmár,Nagyvárad és Arad vannak kiszemelve. Hivatalos kösrök nagy sikert várnak ez ak­ciótól, mert hasonló rendszeres és tervszerű telepítési művelettel a román* állam a Dobrudzsában, a bolgárokkal szenben ötven év alatt nagy eredményeket ért el.A románok a telepítő okaiét az egész buko­vinai vonalra is kiterjesztik,ahol az önálló ukrán köztársaság jafe vara alakuló hangultat eket egyre növekvő gondot a román intéző kö­röknek. Késsül a kiadóhivatal helyiségében annak sokszoro­s: ej gépen 71, Vilmos császár ni 55.11,2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom