Erdélyi sajtótudósító 1921. december - 1922. március

1922-03-11

fetebb osj^nillaoot Erdélyben. Erdély nyugati határán állan­dó hadizonát létesítettek' az olahok sár.évek előtt.E^zónában aztán egymást érik az ostromállapot szig^ri-tására vonatkozó rondslertek. Tekintettel a most folyó választásokra.- az oláh belügyminiszter ! 10.208/921.számú. ©rendelőto és a 85-5/921 szamu királyi dekrétum fi­al apján a VII. hadtest parancsnoka aláírásával és nagyszebeni 19-22. február 1. keltezéssel Arad,.nagyvárad, liagykaroly es osatmar vidé­kén ilyen falragaszokat tettek ki? íái_j_ Cihoski -Henrik A altátornagy^ a Víz .hadtest ^a,ranesncka el­rendeljük: "1 Isátonai hátőságórnnk joga ben áll: akárhol és akárhány kutatást eszközölni, a hol a szükség meg-*, kívánja; fegyverek és lőszerek, beadását- elrendelni es ezekner r;ere­sése és elkobzása iránt eljárni*. cenrzurálni a sajtét és akármilyen hirdetest,megakadalyozni akármelvik hírlap vagy hirdetés,-vagy hírek, cikkek megkjelenését, ellenőrizni akármilyen levelezést, legyen az belföldi, akár külföl­di és megakadályozni -azoknak a .belátásuk szerint - rendeltetési he­lyükre való- megérkezését: ; tek". .. megakadályozni vagy-szétoszlatni skámilyen. gyűlést,tekintet . nélkül a résztvevők^számára ás a gyülekezés helyére;! Minden kihágás vagy vétség ellen a katonai igazságügyi köze­gek fognék eljárni:és azokban a náditanács fog Ítéletet mondani. A statáriális rendeletot_Cihoski_Eenrik tábornok és •Gpj.i^veaa ezredes, mint vezérkari főnök írtak alá. . A már évek/óta tartó ostromállapotnak egyedüli magyarázata csak az, hogy a még mindig hadizónának* minősiteVt területen egy mfli Jtfjjj^Sgfií^ rzciirszédságábán7s/ézők/7kíáéb­lionyi magyar el a nagy magyar alföld szomszédságában s ezek "kisebb­ségi jogait" akarje megvédeni az oláh katonai statárium a J[! , |épszö-_ ^egl seggel "szemben. Magyar_zászló alati vélezztctt^:_Srdilyben^ Eddig Erdélyben, ha^valakinél egy ártatlan ncmiétiszinü szalagot találtak - azt az oláhok azonnal megétették az illető vakmerővel.A most lefolyt válasz­tásokon a magyar aj élőiteket egyszerűen visszautasították, de kárpót­lásul- megengedték a nagyajtai vák asztok erület ben. hogy a kormánypárt ,jelöltje, egy renegát magyar, magyar » zászló alatt korteskedjék." Kisbacon községébe.is igy vonult be a jelölt. A jámbor székelyek -'--szeme-szája tátva maradt a magyar zászló láttára, de amikor észre­vették, hogy a magyar zászló alatt az oláh primprétor és oláh csend­őrök is közelednek, megértették' az oláh ravaszságot és könnyező sze­mekkel vonultak vissza galambbűgos kapuik mögé - hogy ne is lássák a meggyalázott "magyar zászlót./ E-k IIi/l./ M e2 .m á n _ k _ö z j. _g z z .g _a t á ^ ': Jb.-jb^iásjá^-• ütM5jése^!tem^n^é^r^ — A bukaresti jDajeia /65,sz./ közli, hogy' az toszekamcralrai oláhok" azzal a kéréssel fordulták az pláh külügyminiszterhez, hegy az .kmorikeban nagy visszatetszést o­* közéit romániai baptista üldözések kirét cáfolja meg. Az amerikai Bejrigions I~erald_ januárius 2C-ki szama ugyanis J .F.Lcre_leirásában hosszasan foglalkozik a romániai baptistáid üldözésével. Jegyzőköny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom