Erdélyi sajtótudósító 1921. december - 1922. március

1922-02-09

jja 1 ..' ' -| . . !' j Á á 1 KJ MI' i"

1 " .''i i ! xi fbgí^k&al a börtönben éreztetnek, Ar. u^^gck fa 1 frzVs 1 irasatoa. Vaífjiaznj belügyminiszter a fővárosi renderorefaktus jelenlétében I meglátogatta a katonai börtönt és Itt beszélgetésbe ereszkedett a' letartóztatoxttai?kai ss maga is 'Siralmasnak tálalta a helyzetet. Flórescn mazságugyffiinisztér és ítfargineanú tábornok vasaruam látogatták meg'a "Dealul Soíroi" fogházat, ők is meggyőződtek arról, aegy mindaz' való igaz, amit a lopok a borzalmakroel irnak. E látogatások következtében remélni lenét, hogy ruházat, élelem és fütes tekintet éábön javulás fog beállani«' Az altalános vádirat felolvasását befejezték, hátra van még 'annak a 3 vádlottnál: vádirata/ akiknek porét xQaj. márciusban fel függeszt ették, valamint az orosz és •magyaaus&ÖYe-gtikafslolvasása* /Br«,űap'ok február 5./ .1' _e jg ,.j e 3 - e j» Oláh csendőrök gyávasága, Fietros&ni községbe /14 kin.Plo* esti várdsáaoz/esenáor áTXomásx létesítettek. A derék csendőrök neki isiáttak a kosőségnek a maguk; módja szerint•Napirenden voltak á szokásos beidéz^sek^"letartóztatások, a verések erőszakosság'

0

^ a késségben ait égyep emberekkel szemben. Egyik ünnepnapon az esti §

üi'kűletbe?\ iszonyú jiVöltés Verte fel a falu csendjét,- Egy csorda rkas tort be a faluba c rontott végig a főutcán, A falu összes tyái és a falusi gazdák fejszére és villára kapva rohantak a far* •s falka ártalmatlanná tételére. Egyedül a csendőrség nem mozdult ki a lakásából,,hanem az ajtókat- ablakokat eltorlaszolva csendben várta az eseményeket,v Végre is'a csata befejezése után a paraszt \>o$ számbaveve a veszteségeket, megállapították, hogy 38 parasztot, tcpb szarvasmarhát martak össr;a súlyosan a farkasok, és közel száz kutya esett áldozatáéi a hererák. A"késő éjszakában a falu bírája . f elkérette a esendőrségi. laktanyát is. de csak ugy tudott bejutni a derék ööendőrö^az, rogy eXőzsipg e torlaszokat a sebesült emberekkel oltótóltí :. • v.;., - a ;::-e:-i:'r:aai 1 akt árva körül,Most a faluSifk azt a kérést törjosztattok elé;;hoev néhány fegyvert nekik kcleocnezaz'tr ki. a katonai parancsnokság, hogy legalább a vadálla- • tokkal szemben megvédhessék magukat., / Eaptatorul I./472,/ A. ma^/ar yr^ut dicsérete, A szomszédos Románia a békeparancs alapján karott területen annyi vasutat kanott, hogy a román vasút 1 hossza éppen megnégyszereződött„liut'ár a háború előtti Romániában a vasút inkább 0'öak a luxus szolgálatábar

3

' fejlesztésével és a közgazdaság ^ szolgálatába való állama savai nem sokat törődtek, Ilyen ás~ eiőiSKolaval vette át a régi P; ománi a vasúti adminisztrációja a közel tízezer kilométer hosszú uj vasúti vonalat, Az eredmény aztán siralmas is lett. Kegy a rági és aj román vasúti gazdálkodásról kfpot kaojon a román közvélemény, a bukaresti Dimineata /1.11,/az 1914-15 ÍV adatai alapján összehasonlító számítást"végzet t a romániai és erdélyi vasutak eredményeit illetőleg,íme pár-adat. ; kiraiysagban/e^y kilométer vonalra jutott 9.7 hivatalnok, tiz kilométerre esett .2,62 mozdony és 6£*5 tohrkoesi, mig Erdélyben ogy kilo* - meterepedig esett £.15 mozdony és 45.7 teherkocsi, A kihasználás pKintetében pedig; a királyságban - bár a tarifa drágább veit ter /ildmétor' Utáni jövedelem b0.9 lej és Erdélyben 49.V lej volt, Aa uzcjiji folti-.ég o királyságban kilométerenként" 25.251 lej,mig Eraa

r

yber efcak £$ 15*823 lej volt, A kocsik.Romániában naponta 38 kixométert szaladtak, mig Erdélyben 106 kilométert. Minden szán l

e

v nyersbevételóéi áomániában 15,3 lej maradt törlesztésre és kamatra, mig Erdályben 37a4,leje Mivel a régi királyság vasutigasgatasi rendszereo^troiaítat Erdélyre is, innen magyarázható meg a román vasutak katasztrofális helyzete. + 7,13 hivatalnok jutott,tiz T,-' _ • _ . . kilométerre keszu.x a kiaaomvatal helyiségében, annaK sokszorosító gépén, VI, Vilmos császár ut 55.11.2.