Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1914
57 Ez az egyesület a vallásos érzület ápolásával a theologusokat a bel- missió lelkes harczosaivá akarja tenni s e végből érdeklődést ébreszt bennük a beltnissió iránt és megismerteti velük egyes intézményeit, hogy mint a gyülekezetek jövendő lelkivezérei, irányítsák a belmissiói munkát. Az alakulógyűlést 1914. szept. 23-ikán tartották meg Mayer Endre theol. akad. dékán, egyesületi elnök vezetése mellett, ki atyai szeretettel buzgólkodik állandóan az egyesület czéljainak minél tágabb téren való megvalósulásáért. Tisztikara így alakult meg: Hajdú Gyula IV. é. th. maradt továbbra titkárnak; Szirotka Gusztáv III. é. th. főjegyzőnek, Papp Ferencz II. é. th. jegyzőnek, Matulcsik Gyula IV. é. th. pénztárosnak, Kopcsó János II. é. th. laptárosnak lett megválasztva. A februári titkárválasztó gyűlésen a lemondott Hajdú Gyula helyébe Szuchovszky Gyula III. é. theologust választották titkárnak. Az egyesületnek rendes tagjai a theol. akadémián beirt hallgatók, kiknek száma a jelen tanévben 53 volt; dísztagjai: dr. Baltik Frigyes és Gyurátz Ferencz püspökök; tiszteletbeli tagja Csengey Gusztáv theol. akad. tanár. A lefolyt iskolai évben az egyesület nem tudott oly benső önképző működést kifejteni, mint az előző években, mert akadályozta a véres világháború. Összesen 1 alakuló-, 1 titkárválasztó és 1 rendes gyűlést, illetőleg összejövetelt tartott. A rendkívüli idők nem engedték meg még azt sem, hogy a szokásos vallásos estélyeket megtarthassuk, sőt az egyesület működését is záró-gyűlés nélkül kellett befejezni. Az összejövetelek énekkel és imádsággal kezdődtek. írás-magyarázatot tartott Szabó Gábor IV. é. theologus Pál apostol Róm. lev.-nek 14, 8. verse alapján és Szuchovszky Gyula III. é. theologus János ev. 8, 14. alapján. Felolvasott „A szeretet és egoismusról" Marencsin Zoltán IV. é. theologus; Kopcsó János II. é. theologus elszavalta Sántha Károly: »Uram, kérlek légy velünk!" ez. költeményét. Kifelé azonban annál szebb alkalma nyílt az Egyesületnek, hogy bizonyságot tegyen életképességéről. Február 28-ikán ugyanis a Collegium központi épületében a Belmissiói Egyesület közreműködésével Katona- Otthon létesült azzal a czélzattal, hogy igazi otthont: pihenő- és szórakozóhelyet nyújtson az Eperjesen tartózkodó vagy átvonuló katonáknak. A Katonai Otthon vezetése, illetőleg életbeléptetése dr. Deák János theol. tanárnak műve, a ki fáradságot nem ismerő buzgósággal minden szabad idejét szentelte annak, hogy a katonáknak, a kik a haza szent földjéért vérüket ontják, megpihenő- s szórakoztató-helyet szerezzen s a mi másutt ez irányban jól bevált, itt is felhasználja s alkalmazza. Nem akarunk még most az Otthon működéséről a maga egész terjedelmében beszámolni — hiszen a munka még most is tovább folyik —, csak egy pár tényt emelünk ki, melyek az Otthon működésének megítélésére elengedhetetlenül szükségesek. Coll. Ért. 1914—1915. 8 3. A theol. akadémia Belmissiói Egyesülete és a Katonai Othon.
