Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1912
4 Már ezidőben, főleg br. Eötvös figyelmeztetésére a római jog tanulmányozásához fogott Vécsey. Az actiókról írt dolgozata alapján a magántanári colloquiumra bocsáttatott, próbaelőadást tartott a jogtanárok előtt a litis contestatio ról és a kar ajánló felterjesztésére 1863. szept. 24-ikén kelt kir. udvari rendelettel magántanárrá képesíttetése jóváhagyatott. Az 1863/64. tanév második felében körülbelül 200 hallgató előtt megkezdte előadásait és a Cancellaria kinevezte őt a jogtörténeti államvizsgálati bizottság tagjává is. Vécseynek jó hírnevét csakhamar széthordták figyelmes hallgatói és midőn 1864-ben az eperjesi Collegium pártfogósága az 1861-ben ismét életre feltámasztott jogakadémiában új tanszéket állított fel, Vécsey ünnepélyes vocatorral meghívatott. Ő a meghívást elfogadta ily szavakkal: „mert most és örökre Eperjesen csüng háladatos szívem“ (lásd az 1864. júl. 16-ikán tartott pártfogósági gyűlés jegyzőkönyvét). Ugyanez év augusztus havában ide jött édesanyjával és árvaságra jutott hét kis testvérével, a kiknek neveléséről és iskoláztatásáról ő gondoskodott. Itt meg kell emlékeznem azon viszonyokról, melyek közt az eperjesi Collegiumot találta, hogy annál jobban méltányolhassuk a Collegium felvirágoztatását czélzó működését. A szabadságharcz után beállott szomorú idők súlyosan nehezedtek a Collegiumra is: a gymnasiumnak — mint már említém — folytonos üldözésekkel kellett küzdeni, a theologiának kevés hallgatója volt, a jogi facultást pedig 1852-ben — miután a híres Csupka András az előző évben meghalt és az utódjául választott Schulek Gusztáv a kormány által a tanítástól eltiltatott — „tanárok és tanulók hiányában" (így szól a jegyzőkönyvi határozat) beszüntettetett. Majdnem 10 évig tartott a szünet. De midőn 1860-ban a magyar alkotmány visszaállíttatott, az ország a lidércznyomástól felszabadult és minden régi intézmény új életre kelt: akkor a pártfogóság nagy lelkesedéssel a jogakadémiának újra való megnyitását határozta el, még pedig kétévi tanfolyammal. A szükséges pénz a Collegiumnak lelkes barátai közt folytatott gyűjtés által teremtetett elő és az 1861. év őszén megkezdődtek újra a jogi előadások 43 hallgatóval. 1863. évi szeptemberben az állam vizsgálati bizottság tagjait is kinevezte a m. kir. helytartótanács. A 1863/64. tanévvégével lemondott Glósz Károly egyik rendes jogtanár és helyébe megválasztatott dr. Vécsey Tamás, kinek az a feladat jutott, hogy az elméleti jogtanokat adja elő, míg Schulek Gusztáv a tételes jog tanítását vállalta. E két rendes tanár mellett Vandrák András, Herfurth József, Schmidt Gyula, Irányi István adták elő a többi jogtudományokat. A collegiumi pártfogóság akkor, az új fellendülésnek éveiben, azt a nemes feladatot tűzte maga elé, hogy főiskoláját, mely már 200 éven keresztül a művelődés zászlóhordója volt, külsőleg és belsőleg kiépítse, szellemi és anyagi erőit gyarapítsa és megújítsa a megváltozott viszonyoknak megfelelően. Ebben e munkában résztvett a tanári-karnak minden egyes tagja, ki-ki egyéni tehetségei szerint. Míg Hazslinszky Frigyes, ki az akkori
