Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1909
33 tartozó tulajdonsága az embernek a vallás, s észellenesek a megsemmisítésére törő vállalkozások, bárhonnan jöjjenek is azok. Rámutatott a mi elmaradottságunkra e téren s kötelességévé tette a theologusoknak, mint leendő lelkészeknek, hogy minél tüzetesebben s alaposabban foglalkozzanak a néppel s a nép-psychologiával, mert csak a néppel való lelkipásztori foglalkozás biztosíthatja munkásságuk sikerét azonkívül, hogy gazdagítják lelkö- ket ismeretekkel s előbbre viszik a tudományt. Másodszor felhívta a szocziá- lis kérdésekkel, való foglalkozásra. A szocziálizmus gyors előrehaladásának s rombolásának egyetlen főoka, hogy a prot. egyházat készületlenül találta s mert hazánkban senki sem foglalkozik vele tudományosan, a prot. theol. tudomány és egyházi élet tekintetéből. Foglalkoznia kell vele az új nemzedéknek egyfelől, hogy a szocziálizmusban felhasznált keresztyén elveket és a keresztyénséggel összeegyeztethető eszméket a kér. társadalom megújítására s krisztusi szellemben való kiépítésére használhassa, másfelől pedig meggyőzze a népet, hogy a mi jó van a szocziálizmusban, azzal egyházunk nem helyezkedik szembe, hanem szívesen elfogadja. Az évnyitó-ünnepélyt közének zárta be. Rövid pár nap múlva, szept. ló — 18-ikán tartatott tiszakerületi gyűlésünk Debreczenben, melyben theologiánkat Mayer Endre dékán képviselte; kívüle résztvettek e gyűlésben dr. Szlávik Mátyás és Draskóczy Lajos theol. akad. tanárok. Ez a gyűlés úgy a theol. akadémia tanáraira, mint pedig akadémiánkra nagyjelentőségű s a messze jövőre is kiható határozatot hozott. Kérésünkre ugyanis elhatározta az egyházkerület, hogy a soproni és pozsonyi theol. akadémiai tanárokéval egyenlő korpótlékokat ad a maga tanárainak. Ez a fontos határozat szó szerint következőleg hangzik: (13. p.) „Az egyházkerületi közgyűlés — tekintettel arra, hogy az eperjesi theologiai akadémia a többiekkel egyenrangú és egyetemes jellegű (Theol. szerv. 76. §) — addig is, míg az 1904. évben megállapított egyetemes theologiai szervezet 21. §-a szerint a rendes theol. akad. tanárok fizetése végleg szabályozható lesz, erkölési kötelességének tartja, hogy theol. akadémiája lehetőleg a tanárok fizetése tekintetében is a többi theol. akadémiák színvonalán maradjon s tanárai idejüknek és szellemi erejüknek mellékkeresetre való szétforgácsolása helyett kizárólag tudományos hivatásuknak és szaktudományuk előbbrevitelének éljenek, a miért is, a pénzügyi bizottság javaslatára, az eperjesi theologiai akadémia rendes tanárainak: Mayer Endrének, dr. Szlávik Mátyásnak és Csengey Gusztávnak, összes szolgálati esztendeik betudásával, Csengey Gusztávnál a theol. tanári szolgálatot megelőzőleg a középiskolai tanári szolgálatban töltött éveket is beszámítva, személyenként, 25-ik szolgálati esztendeikig számítható a mai napig, immár öt ízben esedékessé vált 400 —400-koronás ötödéves korpótlékokat szavaz meg, még pedig az 1908. szept. havától kezdődő hatálylyal, azért, mert a többi theol. akadémiák tanárai attól fogva élvezik (1908. évi egyet, gy. 60. jkv. p.) és azért, mert az egyházkerület elvileg már 1906. évben tartott közgyűlésén elhatározta a theol. tanárok fizetésének rendezését s azt akkor csak a költségvetési fedezet hiányában nem foganatosíthatta (1906. évi kér. gy. 15. jkv. p.). Draskóczy Lajos végleges rendkívüli tanárnak, a ki az 1906. évi kerületi közgyűlés 12. jkvi számú határozata szerint oklevelének megszerzése után azonnal Coll. Ért. 1909—10. 0
