Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1908
155 István-féle alapból 92 kor. 02 f.; Keczery András-féle alapból 31 kor 53 f.; Ludmann Ottó-alapítványból 20 kor.; összesen 233 kor. 38 fill. A Nagysárosi Műmalom, mint az előző években, úgy az elmúlt iskolai évben is karácsonykor egy 75 kgr.-os zsák 0-ás búzalisztet adományozott; dr. Milder Károly jogakad. dékán a neki ajándékozott hat kosár szőlőt őszszel, valamint egy malaczot tavaszszal az akadémiai hallgatók részére való felhasználás végett küldött; Miklóssy Mihály mészáros, hússzállítónk, borjúhúst adományozott a húsvéti ünnepek alkalmával. Miként a szuplikáczió eredménye, úgy az adományozók nevei fényesen igazolják, hogy a súlyos viszonyok s nehéz idők daczára elég nagy számmal találkozunk jótevőkkel, a kik akarnak és szívesen áldoznak főiskolánk ezen jótékony intézete javára. S ha szuplikánsaink tisztességes magaviselet mellett szorgalmasan járják be a nekik kiosztott területeket, mindig szép eredményt mutathatnak fel s fáradságuk nem marad sikertelen, mi mellett megbecsülhetetlen az a nagy erkölcsi és szellemi haszon, melylyel a szuplikálás jár. Állami s községi intézetek is akadnak már, a melyek hasonló módon gyűjtenek jótékony intézeteik javára. Az összes itt megnevezett, ismert és ismeretlen jótevőinknek s adományozóinknak, a kik évről-évre szoktak megemlékezni convictusunkról, ez úton is hálás köszönetét mondunk s kérjük őket, hogy a jövőben se feledkezzenek meg ezen nagyfontosságú s a szeretet által létesített és fenntartott intézetünkről. Hálás köszönetét mondunk azoknak a lelkész és tanító uraknak, a kik szuplikánsainkat, sokszor alkalmatlan időben, igaz keresztyén szeretettel s türelemmel fogadják, gondosan ellátják és jótanácsaikkal s útbaigazításaikkal fáradságos munkájokban szívesen támogatják. Közigazgatási hatóságainknak is hálás köszönetét mondunk, a mennyiben most már megszüntették a régebben egyes helyeken előfordult nehézségeket s akadályokat, melyeket tájékozatlanságból s közönyből támasztottak. Végül köszönetét mondunk azoknak az ifjaknak, kik fáradságot nem ismerve s időt nem kiméivé, bejárják az országnak legtávolabbeső részeit, s jó és rossz időben egyaránt felkeresik az ismeretlen jótevőket, hogy tőlük adományokat kérjenek s az így begyűlt összegekkel segélyezzék convictusunkat. Adja a minden áldások Atyja, hogy a jószivű adakozóknak szívesen adott fillérei valóban jótékonyságot gyakoroló adományok legyenek a convictusunkat látogató ifjúság javára s hasznát lássák nemcsak az egyesek, hanem az egyház és a haza is 1 A jótékonyság legyen egy-egy elvetett mag az azt élvezők szívében, a mely termékeny növénynyé fejlődve, százszorosán visszatérítse az egyháznak és a társadalomnak, a mit tőle e czímen kapott 1 Az 1908/9. iskolai évben 240 tagja volt a convictusnak. Ezek közül reggelire is járt 48 tag; ebédre csak 7 tag iratkozott; havonta belépő s kilépő tagja volt a convictusnak 30 joghallgató. A reggelizők között volt 11 olyan tanuló, a kiket az eperjesi ev. gyámintézeti Nőegylet látqtt el ingyen reggelivel; még pedig egy másodéves képezdészt 8 hónapon át, négy gymn., négy tanítóképzői s két elemi-iskolai tanulót a téli hónapokban, jan. 1-jétől ápr. l-jéig. Nevezett egyesület ezen jó20*
