Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1908
127 IV. OSZTÁLY. Osztályfő: Nikelszky Zoltán. 1. Vallástan. Ág. h. ev. zW/.-nak heti 3 óra. Keresztyén hit- és erkölsctan- A népiskolai vallásoktatás módszertana az ev. egyházegyetem által kiadott vallástanítási tanterv szerint. Tankönyv: Bereczky: Keresztyén hit- és erkölcstan. Raffay Sándor: Vallástanítási módszertana. Tanár: Liptai L. Ref. vall.-nak heti 1 óra. Tk.: dr. Kiss Áron: A protestáns népiskolai vallástanítás módszertana. Tanár: Erős Károly. Rom. kath- nak heti 1 óra. Tk.: Dedek: Egyháztörténet. T.anár’.Palyó Mihály. 2. Neveléstan. Heti 2 óra Tanítja: Gamauf György. Neveléstörténet. A nemzeti és keresztyén neveléstanítás körében kiválóan a következő mozzanatok : A görögök, rómaiak. A kér. vallás hatása a nevelésre: első keresztyének; Magyarország oktatásügye a középkorban. Reformátorok és a népiskola kezdete; jezsuiták. Realismus, pietismus; magyar oktatásügy a XV— XVII. században. Rousseau és a philantropismus elvei s hatása; a magyar tanügy a XVIII. században és a XIX. század első felében. Pestalozzi és elvtársainak elvei s hatása a népoktatásra; a magyar közoktatás és népoktatási törvényeink 1848-tól. Kk.: dr. Kiss Áron: Nevelés- és oktatástan története. A magyar népoktatásügy szervezete: A népiskolák fentartása és szervezete, állami felügyelet, népiskolai rendtartás, a tanítóra vonatkozó tudnivalók, a népiskola belső szervezete, kisdedóvás és emberbaráti intézetek. Tk.: dr. Balló J. A magyar népoktatás szervezete. Gyakorlat. A IV. osztály növendékei heti 6 félórában tanítottak a gyakorló- iskolában az osztály jelenlétében; ezeket a tanításokat azután hetenkint 3 órában megbírálták. Ezenkívül felváltva egy-egy napig önállóan kezelték a népiskola egyes tantárgyait, majd egymásután több tantárgyat. Általában azon voltunk, hogy növendékeink a népiskola önálló vezetését minél teljesebben elsajátítsák. 3. Magyar irodalomtörténet. Heti 2 óra. Irodalmunk törlénetét — a mennyire időnk engedte — egészében, de különösen főbb mozzanatait s irodalmunk főbb képvisetőit behatóan tárgyaltuk. A tárgyalás alapjául részben otthoni, de főként — mert kevés anyag állott rendelkezésünkre — iskolai olvasmányok, ill. szemelvények szolgáltak. Irodalmunk régebbi képviselői közül különösen a következőkkel foglalkoztunk behatóan : Tinódy, Balassa, Zrínyi, Gyöngyösi, Pázmány és Mikes ; az újabbak közül ezeket tárgyaltuk kimerítően : Bessenyei, Csokonai, Kazinczy, Kisfaludy S., Berzsenyi, Kölcsey, Katona J.t majd Kisfaludy K., Vörösmarty, Petőfi, Tompa, Arany, s végül Jósika, Eötvös, Jókai, Szigligeti, Madách és a jelenkor irodalma. Különösen az irodalmi termékek tárgyalásával, fejtegetésével, magyarázásával és azok jellemzésével foglalkoztunk Házi és iskolai írásbeli dolgozatok készítése. Kézikönyv: dr. Weszely Ödön: A magyar nemzeti iradalom története. Tanár: Nikelszky Zoltán. 4 Német nyelv. Az alsó osztályok anyagának ismétlése után olvasmányok elemezése (35—74.§). Nyelvtanból: Módbeli segédigék, az igék ragozásában mutatkozó rendhagyóságok, az igék jelentése, beosztása és képzése. Az
