Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1908

125 Francziaország XIV. Lajos korában; b) a királyság és a parlament küzdelme Angolországban; c) a Habsburgok és hazánk fölszabadulása a török uralom alól. 4. A felvilágosodás és az északi hatalmak: a) Francziaország és a fel­világosodás; b) az északi hatalmak és Oroszország fölemelkedése; c) Porosz- ország és Ausztria; d) Anglia és az Északamerikai Egyesült-Államok meg­alakulása. 5. A franczia forradalom (1789 — 1815.); a) a királyság új alkot­mánya; b) a köztársaság és a külföldi szövetségesek; c) a császárság; d) a franczia forradalom jelentősége. 6 Korunk története. Tankönyv: Sebestyén Gyula egyetemes történetének II. kötete Bellosics Bálint átdolgozásában. Taní­totta: Nikelszky Zoltán. 7. Földrajz. Heti 2 órában. I. Csűlagászattan. Tájékozódás az észlelő- helyen. Az ég leírása. Az ég egynapi jelenségei. Éggömb, világtengely, égsarok. Párhuzamos körök. Elhajlás. A föld alakja és nagysága. A föld sarkai, egyen­lítője, délkörei. Földrajzi hosszúság. A föld forgása. Az ég egyévi jelenségei. Évszakok. A nap mozgása nyugatról keletre. A hold mozgása és fényváltozásai. A föld keringése a nap körül. Nap- és holdfogyatkozások. II. Fizikai földrajz. A föld felszíne Az oczeánok. A tenger mozgásai: hullámzás, áramlás, árapály és dagály. A szárazföld megoszlása, vízszintes és függőleges tagosultsága. Félszigetek, szigetek. Alföldek, felföldek, sivatagok, hegységek. A szárazföld vizei. Források, folyók, tavak. A vulkánok. Földrengések. A légkör. Légköri nedvesség és csapadékok. A légnyomás és a légáramlatok. Állandó, időszakos és változó szelek. Éghajlat. Csapadékok. Az örök hó és jég területe. A föld delejessége és a sarki fény. — Tk.: Farkas Sándor és dr. Kovács János Csillagászati és fizikai földrajza tanító- és tanítónőképzők számára. Tanár: Becht József. 8. Számtan. Heti 1 órában. Két ismeretlennel biró egyenletek alkotása és megoldása az összehasonlító, helyettesítési és az angol módszer szerint. Hatványozás, negativ hatvány-kitevő. Egy- és több-tagú algebrai kifejezések és tizesszámrendszeri számok négyzete és köbe. Gyökvonás, negativ és tört hatvány- és gyökkitevő. Képzetes számok. Egy- és többtagú alg. kif., valamint tizesszámrendszerbeli számok négyzet- és köbgyöke. Végszerűtlen számok. Kitevők, mint rendszámok. Tiszta és vegyes másodfokú egyenletek alkotása és megoldása. Számtani és mértani haladványok. Logarithmus. Kamatos­kamatszámítás. Évi betétek, évjáradékok. Kölcsönök törlesztése. Kézikönyv: Schultz Imre: Arithmetika és Algebra. Tanár: Gerhard Béla. 9. Mértan. Heti 1 órában. A földterületek felvételeinek egyszerűbb esetei. A körmérés. Területszámítás. Tk.: Dékány: Mértan II. kiad. Tanár: Gerhard Béla. 10. Kémia és ásványtan. Heti 4 órában. A kémia alapelvei. — Az ásvá­nyok tulajdonságai: A) Alaki tulajdonságai. B) Fizikai tulajdonságai. C) Elő­zetes kémiai és fizikai vizsgálat. — Sónemű, vízben oldható ásványok és kémiai készítmények. — Mészféle és rokon ásványok. — Kovaféle ásványok. — Éghető ásványok. — Fémek és érczek. — Kőzettan. — A kőzetek leírása. — Földtan (geológia). — Szerves vegyületek. — Szénhidrogének. — Szénhidrátok. — Alkoholok, savak, éterek. — Illő olajok és gyanták. — Növényi savak. Tk.: Koch—Kovács, Kémia és ásványtan. Tanár: Molitor Gusztáv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom