Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1907
XXVI1 jában készült végrendelet 5. pontját másolatban megküldi. E pont, — emlékezet okáért idejegyezve, — hűen ecseteli a nemeskeblű végrendelkezőnek örök érdemül szolgáló felfogását s következőleg hangzik: «Végrendelet. Én, Rochlitz Gyula, miután nemcsak nőm meghalt és gyermekeim sincsenek, de Béla testvérbátyám és Kálmán testvéröcsém is hamarább elhaláloztak, enhalálom esetére hagyaték vagyonomról a következőképpen rendelkezem: 5. Többi vagyonomból, miről itt hagyományképpen nem rendelkeztem, jelesül értékpapírjaimból és betáblázott temesvári vételár-hátralék követelésemből egy — nevemről nevezendő — 30,000 fit (Harminczezer osztr. ért. frtnyi) alapítványt teszek és rendelek az Eperjes sz. kir. városban létező ősrégi, és az ország és Protestantismus történetében tiszteletreméltó szerepet vitt ág hitv. ev. Collegium javára, mint a melyben tanulóéveim nagy részét töltöttem. Teszem ezt hálaérzetből, a mennyiben ezen tanintézet szelleme költötte fel először bennem a munkásságra és haladásra való egészséges ambitiót, melynek, ha nagyobb körben elterjed, ember és haza hasznát látja, és mely nemzeti megmaradásnak főbiztosítéka. És teszem a végett, hogy ezen Collegium (úgy tudom, hogy most is ez a neve) tanerőinek s az erre szükséges pénzerejének gyarapodása által a megkívánt feltételeknek, a nemzeti haladás igényeinek ezzel is jobban megfelelhessen. Teszem végre más, nálamnál vagyonosabb honfiaknak buzdító példaadás végett. Ez alapítványtőkén kívül ugyancsak ezen eperjesi protestáns tanintézetnek (Collegiumnak) hagyományozom fönntemlített bronz mellszobromat » A felolvasott levél és végrendeleti kivonat tudomásul vétetvén, jegyző utasíttatik, hogy Görgey István kir. közjegyzőnek a szívességét, melylyel oly sietve értesítette Collegiumunkat a végrendelet intézkedéseiről, egy meleghangú levélben megköszönje. Mérey Aurél coll. h. felügyelő úr pedig e napokban Budapestre készülvén, felkéretik, hogy Budapesten dr. Schmidt Gyula coll. felügyelővel a hagyatéki ügy lebonyolítására a szükséges lépéseket megtenni szíveskedjék1 Mérey Aurél s. k., Dr. Horváth s. k., h. coll. felügyelő. coll. jegyző. 29. Szlávik János-féle ösztöndíj. Alulírott a helybeli evangy. prot. egységes Collegium javára, bold, öcsém, Szlávik János nevére «Szlávik János-féle ösztöndíj» czímén egy 200 írva kétszáz forintos alapítványt teszek, melynek évi kamatja egy szegény, lelkiismeretes, kifogástalan magaviseletű és szorgalmú evangy. prot. (ág. és helv. hitvallású) collegiumi tanulónak adassák. S mindaddig, míg a fent nevezett összeget a Coll. pénztárnoknak hiány nélkül kifizethetném, kamat fejében 10, írva tíz forintnak, esetleg egy 20, írva húsz frankos aranynak pontos beszolgáltatására kötelezem magamat. Azon időpontig, míg az isteni gondviselés jóvoltából a hazai evang. ág. hitv. ev. Protestantismus ezen egyetlen jeles főiskolájánál,, a helybeli Collegiumrf*
