Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1906
92 18. napjain, az I—VII. osztály vizsgálatait június hó 15., 17—22., a magán- vizsgálatokat június hó 27. és 28. napjain tartottuk meg. Az évzáróünnepély és az ifjaknak elbocsátása június hó 26-ikán volt. 6. Iskolai kirándulások. Ebben a tanévben is akadtak buzgó tanárok, a kik nem kiméivé fáradtságot, sem költséget, kirándulásokat tettek a tanulókkal, hogy a növendékek szellemi látókörét ezen az úton is kiszélesítsék, lelkűket pedig a természetalkotta szépségek szemlélése által nemesítsék. Szutórisz Frigyes, a természetrajz tanára több ízben kivitte tanítványait a város környékére természetrajzi kirándulásokra. Az osztálytanárok is kirándultak osztályaikkal a természeti szépségekkel megáldott és történeti emlékekben gazdag közelebbi vidékre. Dicséretreméltó mozgalmat indított meg a Magyarországi Kárpátegyesület Eperjesi Osztálya a turisztikának a tanuló-ifjúság körében való meg- kedveltetése érdekében; többek közt elhatározta, hogy az Osztály területén levő főgymnasiumok felső osztályának tanulóit az Osztályba évi 1 korona tagsági díj lefizetése fejében felveszi. A felső osztályú tanulók közül ennek következtében 32-en a Kárpátegyesület Eperjesi Osztályába beléptek s annak tavaszi kirándulásaiban máris resztvettek. Kirándulás a Tarkőre és Hőnig-várára. Az október 4-iki szünetet a tanári kar kirándulásra használta fel. Gömöry János igazgató, Frenyó Lajos, Perényi Vilmos, Schöpflin Géza és Vöröss Sándor tanárok 60 tanulóval együtt a sárosmegyei Tarkő- és Hőnig-várát látogatták meg. A társaság a reggeli hét órai vonattal indult el a kisállomásról. Már az állomásra menet eső verte a kirándulókat, de ez nem vette el a kedvüket. Egy óra alatt a héthársi állomásra ért a vonat. Innen azután gyalog indultak útnak. Előbb megtekintették még a héthársi templomot. Alig hogy kiért a községből a társaság, eső kerekedett, a mely a nap folyamán még vagy ötször meglátogatta. A Tarkő-vára alatt elterülő faluban volt az első megállapodás; rövid pihenő után felkúszott Tarkő-vára romjaihoz, a mi bizony nehezen és lassan ment, mert óriási szélvihar dühöngött a meredek hegy oldalán. A fáradságért’ azonban bőven kárpótolta a kirándulókat a szép látvány a hegy tetejéről. Lábuk alatt romokban hevert az ősi vár, a mely annyi viszontagságot látott a XIII. század óta. Elszenvedte Giskra János katonáinak pusztítását; védelmet nyújtott több ízben Izabella királynénak Szapolyai János halála után. 1556-ban Ferdinánd katonái támadták meg és ekkor a hőslelkű Tárczay Apna két évig védelmezte; de miután nem tudta tovább fentartani, kénytelen volt feladni. A védők kivonulása után a várat felgyújtották, majd levegőbe röpítették- Azóta hever romokban a vár. A várhegyről való leszállás után Hönig-várhoz indult a társaság. Több kisebb-nagyobb halmon keresztül két órai gyaloglás után ért a várhoz, a mely nem valami magas hegy tetején áll. Valószínűleg a XI. században épült; előbb Újvárnak nevezték, a régi vármegye ettől kapta nevét. A társaság itt megint rövid pihenőt tartott. Majd Litinyén át estére Pécsújfaluba ért, a hol vidám hangulatban megvacsorázott és a 9 órai vonattal visszatért Eperjesre.
