Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1906
IV. OSZTÁLY Osztályfő: Reményik Lajos. 1. Vallástan. Heti 2 óra. Tankönyv : Bereczky : Keresztyén hit-és erkölcstan. A vallástanítás módszere. Dr. Raffay Ferencz tankönyve szerint. Tanár : Liptai L. 2. Neveléstan. Heti 3 óra. Tanítja: Gamauf György. Neveléstörténet. A nemzeti és keresztyén neveléstanítás körében kiválóan a következő mozzanatok : A görögök, rómaiak, izraél A kér. vallás hatása a nevelésre; első keresztyének; keleti s nyugati egyház és a szabadulási törekvések a középkorban; Magyarország oktatásügye a középkorban. Reformátorok és a népiskola kezdete ; jezsuiták. Realismus, pietismus és gyümölcsei; magyar oktatásügy a XVI—XVII. században. Rousseau és a philantropismus elvei s hatása; a magyar tanügy a XVIII században és a XIX. század első felében. Pestalozzi és elvtársainak elvei s hatása a népoktatásra; Anglia, Francziaország oktatásügye; a magyar közoktatás és népoktatási törvényeink 1848-tól a jelenig, tekintettel a mai paedagogia jelentékenyebb igényeire. Kk.: Dr. Kiss Áron: Nevelés- és oktatástan története. Gyakorlat. AIV. osztály növendékei heti 8 félórában tanítottak a gyakorló- iskolában egy csoport jelenlétében ; ezeket a tanításokat azután hetenkint 1 órában megbírálták. Ezenkívül felváltva egy-egy napig önállóan kezelték a népiskola egyes tantárgyait, majd egymásután több tantárgyat. Egy-egy növendék 7 alkalommal tanított 7 félórában. Általában azon voltunk, hogy növendékeink a népiskola önálló vezetését minél teljesebben elsajátítsák. 3. Magyar irodalomtörténet. Heti 2 óra. Irodalmunk történetét — a mennyire időnk engedte — egészében, de különösen főbb mozzanatait s irodalmunk főbb képviselőit behatóan tárgyaltuk. A tárgyalás alapjául részben otthoni, de főként — mert kevés anyag állott rendelkezésünkre — iskolai olvasmányok, ill. szemelvények szolgáltak. Irodalmunk régebbi képviselői közül különösen a következőkkel foglalkoztunk behatóan : Tinódy, Balassa, Zrínyi, Gyöngyösi, Pázmány és Mikes; az újabbak közül ezeket tárgyaltuk kimerítően : Bessenyei, Csokonai, Kazinczy, Kisfaludy S., Berzsenyi, Kölcsey, Katona J., majd Kisfaludy K., Vörösmarty, Petőfi, Tompa, Arany, s végül Jósika, Eötvös, Jókai, Szigligeti és Madách. Tekintve az idő rövidségét, az írók életrajzát csak az esetben tárgyaltuk behatóan, ha az illető írói működésével szoros összefüggésben állott, illetve hatással volt rá. Különösen az irodalmi termékek tárgyalásával, fejtegetésével, magyarázásával és azok jellemzésével foglalkoztunk. Házi és iskolai írásbeli dolgozatok készítése. Kézikönyv: Dr. Koltai Virgil és Sassi N. Lajos: A magyar nemzeti irodalom története. Tanár: Nikelszky Z. 4. Német nyelv. Az alsó osztályok anyagának ismétlése után olvasmányok elemzése (35—74. §). Nyelvtanból: Módbeli segédigék, az igék ragozásában mutatkozó rendhagyóságok, az igék jelentése, beosztása és képzése. Az igenevek használata. Az igeidők használata. A magyar és német igeragozásban mutatkozó főbb különbségek. Az erős. igék osztályozása. Az elöljárók s ezek használatában előforduló sajátságok. A határozó-szók és azok képzése. A mondat 120
