Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1906
7 kinek áll módjában nagy tudományosságra szert tenni, de jó mindenki lehet és kell, hogy legyen, ha mint igazán művelt ember akar becsültetni, ha áldásosán akar a társadalomban működni. A jónak szeretete pedig leginkább a vallásosságban nyilatkozik, — annak benső érzésében, hogy az Istennek, minden jó forrásának, azon magas lénynek, mely a világ és az egyeseknek sorsát intézi, köszönhetünk minden adományt, és hogy csak az ő segítségével haladhatunk életünk pályáján boldogan és megelégedetten, csak akkor érhetünk el elsimerésre méltó sikert, ha az ő áldása van a működésünkön. A vallásosság, mely nem egyéb, mint a legfőbb jónak szeretete, mindig ébren tartja bennünk az erkölcsösséget, a hűséget, a lelkiismeretességet, a szerénységet, a hálát mindazok iránt, kik velünk jót tesznek, részvétet embertársaink iránt, ragaszkodást drága hazánkhoz. Mindezen nemes tulajdonságok csak egyes sugarai azon fénynek, melyet a jónak szeretete életünkre és működésünkre áraszt. A jónak szeretetét növeli a szépnek szeretete is. A régi görögök, kik a műveltségnek oly nagy fokára emelkedtek, a jónak fogalmához mindig a szépnek fogalmát kötötték: jónak csak azt tartották, a mi megjelenésében egyszersmind szép, és viszont: a vonzót, a tetszőt csak akkor tartották szépnek, ha tartalma és lényege a jót, a magasztost, a nemest hirdette. Ezen valódi szép a szívhez szól, vonzza az érző lelket és eszményi tartalmánál fogva művelőleg és nemesítőleg hat az emberre. Ezen valódi széppel is megismertet benneteket, óh ifjak, az iskola, felmutatja azt a természet jelenségeiben, a fenséges teremtő műveiben, a költészet remekeiben, a többi művészetek alkotásaiban. De egyúttal óva int benneteket, hogy kerüljetek mindent, mi csak külső megjelenésében látszik szépnek, tényleg azonban csak az érzékekhez szól, a fantáziát tisztátalan utakra csábítja. És midőn tanáraitok a valódi szépnek lényegét feltárják előttetek és ennek szeretetét ápolják bennetek, művelődik és finomul a lelketek, — mi viseletetekben, föllépéstekben, szórakozástokban is visszatükröződik. Míg a szépnek szeretete lelketekben él, társul szegődvén a jónak tiszteletéhez, addig nem fogtok rút és művelt emberhez nem illő dolgot elkövetni sem itt az iskolában, sem az életben. íme, felmutattam nektek az igaznak, a jónak, a szépnek eszméjét mint azon hármas csillagot, mely itt az iskolában, valamint később az életben is legbiztosabb vezértek. Ezen eszmékhez való hű ragaszkodás: az igaznak tisztelete, a jónak, nemesnek, isteninek, szépnek szeretete azok a fegyverek, melyeknek segítségével győzedelmesen fogtok harczolni az élet harczában. Fáradozzatok e fegyverzet megszerzése érdekében a most kezdődő tanévben is buzgó tanáraitok vezetése alatt kitartó szorgalommal,kötelességtek teljesítésével, erkölcsös életrend követésével, hogy tíz hónapnak lefolyása után örömmel, a híven teljesített kötelesség boldogító tudatával térhessetek vissza kedveseitek körébe. Midőn végül a ns. collegiumi felügyelőségnek, az igazgatóválasztmánynak és kedves vendégeinknek ünnepélyünkön való szives megjelenésükért és főiskolánk iránti meleg érdeklődésükért a tanári kar hálás köszönetét tolmácsolni van szerencsém, az 1906/7. isk. évet a Collegium összes tanintézeteiben megnyitódnak nyilvánítom.
