Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1904

8 anyagi gyarapodását tüntetik fel, a közgyűlés jóleső örömmel vette tudomásul és méltányló elismerését fejezte ki a főiskola élén álló elnökségnek, igazgató­választmánynak és a hivatását odaadó buzgalommal betöltő derék tanári karnak». Kimondták egyúttal, az alulirt coll. igazgató indítványára, hogy jogakadémiánk évi jelentése ezentúl külön s nem a kerületi főgymnasiumok jelentéseivel együtt terjesztendő elő. 2. A jogakadémia évi segélyét 2000 kor.-ról 2800 kor.-ra emelték fel. 3. A theologiai és tanítóképzőbeli rendes tanároknak évi 600 korona drágasági pótlékot szavaztak meg. 4. A theologiai tanügyi szervezet javaslatát elfogadták s theologiánkat az egyetemes egyháznak adták át. 5. A közigazgatási bizottságba ifj. Draskóczy Lajost, az igazgatóválaszt­mányba néh. Csiskó János helyére Dianiska Andrást, egyházkerületi törvény- széki bíróvá pedig Ludmann Ottót választották meg. Október 4-ikén, O Felsége nevenapján, és október 6-ikán Collegiumunk résztvett az evang. templomban tartott istentiszteleten. Ez utóbbi napon dél­előtt 11 órakor pedig a nagyteremben rendezett ifjúságunk emlékünnepélyt, a mely Erkel Ferencz Himnuszának a tanítóképző-intézet énekkara által tör­tént előadásával kezdődött. Ezt követte Kovács Viktor jogásztestületi elnöknek lendületes megnyitó-beszéde. Majd Zahler Géza VII. o. tanuló elszavalta Palágyi Lajosnak «Az aradi vértanúk» ez. költeményét; Kemény Lajos theologus igen szép és eszmékben gazdag ünnepi beszédet mondott. Janisch Tivadar jog­hallgató előadta Pósa Lajosnak «Az aradi vesztőhelyen» ez. költeményét nagy hatással. A szép ünnepély az Egressi-féle Szózatnak a tanítóképző énekkara által történt eléneklésével végződött. Október 12-ikén Ruhland H. bázeli misszionárius — ki 25 éven át állott Indiában a külmisszió szolgálatában — tartott a Collegium nagytermében az akad. ifjúságnak s a jelenvolt nagyszámú ev. női közönségnek igen tartalmas és tanulságos egyórai szabad előadást, a pogány-misszió világot hódító útjáról és hatalmáról. Ebből megtudtuk, hogy az indiai missziói iskolákban az ele­miektől kezdve a főiskolákig egy millió tanítvány van. Meggyőzően fejtegette a pogány-misszió krisztusi eredetét, annak világraszóló kulturális hatalmát, a brahmanizmus vallását, a pogány-misszió gyakorlatának nehézségeit s meg­ragadó példákkal (Carey, Moffard s az előkelő brahman ifjú buzgóságát) illusztrálta saját tapasztalataiból, a misszió útját, módjait, hatását és eredményeit. Főleg a keleti nehéz-betegségek leírása s a 20 millió indiai rabszolga helyzete bilincselte le a hallgatóság figyelmét. Az előadás elején Liptai Lajos s a végén Draskóczy Lajos lelkész mély buzgóságú imát mondott. Az énekpontokat Szánik Ernő akad. énektanár és Szende theologus kisérte. A Collegium s a theologia tanárkara nevében dr. Szlávik Mátyás theol. dékán s a belmissziói egyesület nevében Wallrabenstein Jakab theologus üdvözölte a finom előadású misszionáriust, a ki az üdvözlésekre lelkes éljenzések között meghatóban válaszolt. Másnap külön a nőknek az indiai nők helyzetéről és életmódjáról s külön a theologusoknak a külmisszió lényegéről, feladatáról és eszközeiről tartott

Next

/
Oldalképek
Tartalom