Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1903
14 kir. kath. főgymn. tanár, mint az eperjesi Tanári-kör elnöke mondott üdvözlő beszédet. Fischer Miklós elnöknek meleghangú válasza után következett a napirendre kitűzött pontoknak tárgyalása, úgymint: 1. Elnöki előterjesztés. 2. A felekezeti tanárok fizetésrendezésének ügyei. 3. A supplicatio rendezése. 4. Tanárok tanulmány-útja. 5. A középiskolák kormányzására vonatkozó szabályrendeleti javaslatok. 6. Az ág. h. ev. egyetemes egyház tankönyv-bírálata. 7. Az ág. h. ev. tanárok országos egyesületének létesítése. 8. Vallástanításunk tanterve.. 9. A tanulóifjúság színházlátogatásának szabályozása. 10. A gyakorlati tanárképzés kérdése az ev. középiskolában. 11. Az 1894. évi XXVII. törv.- czikk (nyugdíjtörvény) revíziója. 12. A felekezeti tanárok vasúti kedvezménye. 13. A felekezetbeli szakférfiak újabb tankönyveinek ismertetése. 14. Intéz- tessék kérelem az egyházkerületi főhatósághoz az iránt, hogy az érettségi vizsgálatokra elnököknek a középiskolai ügyekben jártas más egyének is (igazgatók, idősebb tanárok) küldessenek ki. 15. Nem tartja-e az értekezlet elérkezettnek az időt, hogy egyes főgymnásiumainkban létező német önképzőkörök megszűnjenek? 16. Mozgalom indíttassák az iránt, hogy kerületi támogatás reményében az Eötvös-collégiumban vagy a budapesti és kolozsvári Tanítók Háza valamelyikében egy ág. h. ev. tanárjelölt részére alapítványi hely létesíttessék. Nagyobb vitára adott alkalmat főleg a felekezeti tanárok fizetésének rendezése. Ez alkalommal kimondta az értekezlet azt, hogy az illetékes egyházi hatóságot megkeresi az iránt, hogy mondja ki határozatiig, hogy as 1848. évi XX. törv.-csikk végrehajtása csímén az összes felekezeti iskolák — theologia, jogakadémia, főgymnásium, tanítóképezde — tanárainak fizetései is államsegély útján rendezendők. Ezenkívül pedig az egyes főgymnásiumok kiküldöttei terjesztették elő nézetüket az iránt, hogy a már létező államsegély mennyivel lenne emelendő. Az értekezlet elfogadta továbbá a tanárok tanul- mányútjáról szóló indítványt és megbízta Loysch Ödön rimaszombati igazgatót avval, hogy már e nyár folyamán rendezzen egy ilyen tanulmányutat. Kimondották továbbá az ág. h. ev. tanárok országos egyesületének létesítését és az előmunkálatokkal az elnökséget bízta meg. — A többi tárgyalásra kitűzött ügyekkel is behatóan foglalkozott az értekezlet és az élénk eszmecsere, valamint a hozott határozatok bizonyára elő fogják mozdítani tanügyünket. A bő tárgysorozat miatt az értekezlet egészen esti 6 óráig tartott; közben azonban délnek idején közebéd volt, melyben az értekezletnek tagjain kívül a közönség köréből is az iskolának számos barátja részt vett. Az esti órákban és részben másnap reggel elhagytak bennünket vendégeink. De távozásukkal nem tért vissza azonnal a zajtalan mindennapi csend: április 7—9-ik napjai fényes ünnepségeknek voltak tanúi, mert e napokat dr. Berzeviczy Albert vallás- és közokt. miniszter városunkban és megyénkben töltötte és minthogy ez az első alkalom volt, hogy ő miniszteri minőségben körünkben időzött, mindenki — és így Collegiumunknak tanári testületé is — megragadta az alkalmat, hogy tiszteletének, nagyrabecsülésének, szeretetének kifejezést adjon. Az ünnepelt férfiúnak fogadására a pályaudvaron egybegyűlt küldöttségek közt ott volt a collegiumi tanári kar is teljes számmal; és midőn
