Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1902

4

tulajdon Munkák elkészítésekben gyakorolni; és a' kiszabott időre dolgát bemutatni ; ha csak a’ 30 krból álló büntetés terhét elkerülni kívánja.

6. Mindenek felett az előadandó Literaturában, mindentől ollyan szorgalom kivántattik meg, hogy betsületérzése fenntartása mellett, a’ közönséges visgál- tattásnak idején emberül megállhasson.

7. Végezetre, hogy kiki magát a’ törvények szerént való életre saját keze alá Írásával kötelezze, elkerülhetettlennek itéltettik, már azért is, mivelhogy a’ Magyar nyelv tanulása alól, a Felsőség által senki sem vétettik ki.»

A mint e törvények is bizonyítják, a Társaság főczélja elérésére «a nemzeti nyelv kipallérozására» már nemcsak magyar művek olvasása által törekszik, hanem az által is, hogy a hetenkint való összejövetelek alkalmával a magyar irodalmat is előadatja s így lehetőséget nyújtva a tagoknak az irodalmi alapismeretek elsajátítására, őket önálló munkák készítésére és beadására kötelezi.

Első előadója az irodalomnak minden valószínűség szerint Nemesányi Károly.

A második félévről vezetett jegyzőkönyvekben már az is fel van tüntetve, hogy az egyes gyűlésekre kinek kellett munkát hoznia s azok közül ki olvasott fel s ki nem.

Bírálatokról azonban még nincs szó.

Végül a tagok névsorát is közli a jegyzőkönyv, mely szerint összesen 95-en vannak két csoportra osztva: 80-an «a magyar literatura hallgatói», 15-en «a magyar grammatika hallgatói». Az előbbiek közt van Henszelmann Imre és Örményi László is.

Első főjegyzője a Társaságnak Radványi Maximilián.

Végleg kialakul az eredetileg Olvasó Társaságból az igazi Magyar Társaság az 1829/30-iki iskolai évben, a mikor is a következő elrendelésével tetőzi be mintegy a Társaság két évig tartó szervezkedését:

«Az Eperjesi Nemes Magyar Társaság elrendelése az 1829. és 30. Esst.

Mindenek előtt szükség azt megjegyezni, hogy az 1827. és 8-dik Esztendőre hozattatottTörvények telljes valóságokban meg állapíttatnak s ezeknek talpkövére építtetik a’ Nemes Társaságnak ezidei elrendelése, a’ mely e következendőkből ál:

A)

A' hazai nyelvnek és az ezen való Tudományoknak mívelését úgymint fő czél- ját tekintvén ezen Társaságnak, e’czélra mostanában 4 út vagyon nyitva, úgymint:

I-ső: A’ Qrammatika, a’ mellynek különös törvényei s elrendelése mellett úgy kéj] tekiptetjQcJni mint egy a’ Társaság elő-oskolájának, a’ mellyben a' jövő Tagok kiíÍ9rnmltíFpdyá.n a' Társaságnak valóságos Tagjaivá válhatnak.

II.-or: A Magyar Literatura esmérete, a’ melly a? elölülő által adatván elő, a’ Társaság, üléseinek fél idejét foglalja el, s a’ mellynek szorgalmatos hallására minden társ köteleztetik.

Ili -or; írásbeli gyakorlások .ps ezeknek jobbítgatása, a’ mellyfe nézve

e’ köyetkezendqk rendelhetnek;;

1. Minden társ köteles lészen a’ kiszabott időre egy rövidebb vagy hosszaik, szabad vagy mértékcs beszédű tulajdon kidolgozást hozni, és azt az Ülésben elé olvasni)