Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1902
60 megbízása folytán Belicza András referált. A gyűlés az alapszabály-tervezetet elfogadta s egyben kimondta a Magyar Protestáns Theologusok Szövetségének megalakulását. Ezzel a két testvérfelekezet jövendőbeli papjainak egymással való szeretetteljes érintkezése konkrét alapot és alakot nyert, a sok tag egy testté lett, hogy ezentúl, még mint lelkészek is, egy akarattal — bár különböző eszközökkel és tehetséggel — de egymást támogatva, együtt munkálják a magyar prot. egyháznak javát, boldogságát! ... Az alapszabályok a két testvéregyház legmagasabb fórumai, az ág. h. ev. egyetemes gyűlés és az ev. ref. convent elé terjesztettek megerősítés végett. D. u. 1 '/2 órakor a városi Vigadóban százterítékű bankett volt, melyen számos lelkes tószt hangzott el. A komoly munkának órái után következett a szórakozás ideje. Május elsején a konferenczia tagjai s az eperjesi theologusok legnagyobb része dr. Szlávik Mátyás konferencziai díszelnökkel élén, a felsővidék egyik legrégibb városába, Bártfára rándultak. Gyönyörű, verőfényes májusi nap volt. Az üde természet tavaszi pompája oly magasztos, oly lélekemelő keretét képezte a bártfaiak irántunk való nagy szeretetének !... Az állomáson az érkezőket nagyszámú közönség, az ev. egyház pres- byteriuma, Toperczer Albert felügyelője, Szlabey Mátyás, lelkésze, s a városi tanács fogadta. Utóbbinak képviseletében Arányi Dezső tanácsos lelkes üdvözlésére dr. Szlávik Mátyás és Harsányi Pál debreczeni theologus válaszolt s melegen megköszönték a lelkes és kitüntető fogadtatást. Az állomásról a menet az ev. templomba indult, a hol Simkó kántortanító kísérete mellett az ifjúság az «Erős vár a mi Istenünk» és «Jövel Szentlélek-Úristen» énekeket s a Hymnust énekelte. A bártfai nagytemplom s a városháza műemlékeit Arányi Dezső mutatta be bőséges magyarázatokkal. Az ifjúság tiszteletére rendezett fényes közebéden — melyen Bártfa közönségének szine-java jelent meg — lelkes beszédek hangzottak el a városra, az ev. egyházra s Bártfa városának tanintézeteire. A közebéd után a közönség egy részével együtt, az ifjúság, szívességből átengedett és mérsékelt árú kocsikon megtekintette a zborói Rákóczi-kastélyt, a benne levő templomot, a száz hársfát s a bártfai fürdőt. Az állomáson még egyszer búcsút mondott nekünk szives vendéglátóink nevében Arányi Dezső, mire Belicza András ismételten is kifejezte az egész ifjúság legőszintébb köszönetét. Gyönyörű, verőfényes nap volt... a nagy történelmi múltnak magasztos emlékei megkapó harmóniába olvadtak össze a vendégszerető fogadtatással, a magyar szellemnek eme igazi megnyilatkozásával; a bártfai napnak emléke kitörülhetetlenül vésődött bele ifjú leikeinkbe ! Fogadják e helyen is, kik bennünket annyira kitüntetni szívesek voltak, leghálásabb köszönetünket! A kiküldöttek jó része még május 1-jén tovább utazott, míg a többiek másnap délelőtt mondtak utolsó Isten-hozzádot városunknak, magukkal vivén sziveinknek meleg vonzalmát s igaz szeretetét! A testvéri ölelkezésnek nyoma nem fog elenyészni leikeinkben sohasem! Theologiai konferencziánkkal kapcsolatban kell megemlékeznem a theolo-
