Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1902
39 a jogakadémián e jövedelem átengedésével tartassák fönn, — tekintve, hogy ez a czélzat kitetszik a törvényhatóságnak 1898. június 13-ikán, illetve 1902. márczius 17-ikén a szabadságharcz honvédjei emlékének megörökítése és a Kassán felállítandó egyetem ügyeinek pártolása tekintetében hozott határozataiból is, — tekintve, hogy a szobor-alapnak jövedelme egyfelől a kamatláb általános alábbszállása, másfelől a jogakadémiai tanszékek díjazásának általános felemelése folytán a jelzett czélra többé elégtelen ; tekintve, hogy a vármegye közönsége teljes mértékben méltányolni tudja mindazon jelentékeny szellemi és anyagi előnyöket, a melyek az eperjesi jogakadémiának fennállásából, működéséből és kifejlődéséből úgy általános hazai, mint különösebben Eperjes sz kir. város és Sárosvármegye érdekeinek szempontjából erednek, — tekintve, hogy ezek az előnyök a jogakadémiának egyre fokozódó felvirágzása s ennek következtében a hazai legelső ilynemű intézetek sorába történt emelkedése folytán már mostan is egyre hatványozottabb mértékben észlelhetők, — tekintve különösen azt, hogy a jogi-vizsgálatok küszöbön álló reformja kifejezetten és határozottan az összes, megfelelően szervezett jogakadémiáknak s ezek között az eperjesi jogakadémiának is minél teljesebb mértékben leendő felvirágoztatását és kifejlesztését czélozza : a vármegye közönsége -— bár sajnálattal ismeri be azt, hogy a törvényhatóság jelen anyagi körülményei nem teszik lehetővé a kérvényben körülvonalozott támogatásnak egészben való megadását — meleg elismeréssel a tanintézet eddigi működése iránt, s hogy a létesítendő reformoknak az eperjesi jogakadémiára leendő kiterjesztésének biztosításához tőle telhetőleg hozzájáruljon : kimondja, hogy a Dessewffy Arisztid szobor-alapnak egy jogakadémiai tanszék díjazására szánt s állandóan erre fordított jövedelmét a vármegyei kultur- alapból tíz évre, évente 2000 koronával pótolja s ezt az összeget 1903. január 1-jétől számítva a szobor-alap jövedelmével együtt, évente a nevezett jogakadémiai tanszék díjazására fordítja s egyben a jövőre is kilátásba helyezi azt, hogy a jogakadémiát, mint történeti jelentőségű és nagy hasznú intézményt, mindenkor a tőle telhető anyagi és erkölcsi támogatásban fogja részesíteni. Ezen határozat — közérdekű voltánál fogva — a vármegye hivatalos lapjában tétetik közzé azzal, hogy ellene a megjelenést követő nyolcz naptól számított 15 napon belül a vármegye alispánjánál benyújtandó felebbezésnek van helye. Egyben a vármegye alispánja megbizatik, hogy jelen határozatot annak szabályszerű kihirdetése után a m. kir vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz terjeszsze fel; végre erről a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület eperjesi Collégiuma jegyzőkönyvi kivonat útján értesíttetik.» A vármegyének ez a lelkes határozata igazán méltó arra, hogy szó- szerint megörökíttessék Collégiumunk «Értesítő»-jében s hogy arról mindenki tödomást vegyen, a ki e jogakadémia sorsa iránt érdeklődik, mert ez a határozat fogja lehetővé tenni azt, a mi Collégiumunk fentartó testületének régi terve, hogy a jogtanári székek számát egygyel ismét szaporítsa s hogy így a jogakadémia szervezetét ismét jelentékenyen közelebb hozza a királyi jogakadémiák szervezetéhez. Ebben az annyira fontos, mint a milyen nemes törekvésben az elmúlt
