Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1902
37 évben, és nekünk éppen ma, midőn a kuruczvilág kezdetének 200-ik évfordulóját ünnepeljük. Szinte látjuk, a mint hőseik szilaj paripáikon a futó labanczok után száguldanak s hallani véljük diadalmas «hajrá, hajrá!» kiáltásaikat. De mozdul a vihar, a nehéz viszonyok vihara, szomorú jelenünk tengere fölhullámzik és az ideálkép bűvös Fata Morganája szétfoszlik, elenyészik. De hát csak álom volna ez ? A független M agyarország ideálképe, a miért hősei küzdöttek, a miért vérüket ontották, csak a képzelet bűbájos tüneménye volna? Nem, uraim, hölgyeim! — Az elsülyedt Óceánia csak rege, de a független Magyarország eszméje egykor valóság volt az Árpádok, a Nagy Lajosok, a Hunyadiak korában. És a mi egykor valóság volt, az újra valóság lehet, csak legyen hitünk benne. A mi elsülyedt Óceániánk a múltból ragyog vissza reánk, de a jövőbe világít. És ha hittel nézünk ebbe a szebb jövőbe, akkor ez a kép nem a tenger Fata Morganája, nem a puszták délibábja, nem képzelet többé, hanem a hitnek, a bibliának ama messiási országa, melyet a Megváltó Isten országának nevezett. O mondta erről, hogy Isten országa bennünk él. Úgy van, mélyen tisztelt Közönség, ha mi rendületlen hittel nézünk a jövőbe, ha minden igaz magyarnak lelkében él az ideál, akkor a független Magyarország eszméje nem álom, nem képzelet, hanem olyan boldogító remény, melynek teljesülését a jövőtől várjuk. Ezzel a szent reménynyel üdvözlöm most az egybegyűlt hazafias közönséget s a független Magyarország szent hitével mai ünnepélyünket megnyi- tottnak nyilvánítom.“ A megnyitó-beszéd után Linner Jenő joghallgató szavalta el «A bújdosó Rákóczi» czímű gyönyörű kurucz-népkölteményt. Azután Káldy .Gyula kurucz- dalaiból énekelt el néhányat nagy hatással a' főgymnásiumi. ifjúság vegyes-kara. Most következett a programm főpontja, Gömöry János főgymnásiumi igazgató nagyszabású emlékbeszéde, melyben nemcsak II. Rákóczi Ferencz jellemét, működését domborította ki, hanem az egész kort oly élénk színekkel festette meg, hogy előadását a közönség feszült érdeklődéssel hallgatta végig. Azután ismét kurucz-dalok hangzottak föl Goll Jánostól, előadta a tanítóképző-intézet dalkara. Ezt követte Csengey Gusztáv «Lehel kürtje» czímű legendája, melyet Melczer Dezső hittanhallgató szavalt el. Az ünnepélyt a Rákóczi-induló fejezte be, melyet a főgymnásiumi ifjúsági zenekar adott elő. A tavaszi deprekáczió áldozócsütörtök előtt való napon, szerdán, május 20-ikán ment végbe, mely alkalommal az ifjúság részéről Bielek Aladár joghallgató, a tanári-kar részéről a coll. igazgató tartott beszédet. Május 23-ikán tartotta meg a theol. Belmissiói Egyesület 2-ik vallásos estélyét a következő műsorral: 1. Kienzl: Vallásos ének a «Bibliai ember» czímű operából; játsza az ev. tanítóképző zenekara Kapi Gyula zenetanár vezetése alatt. 2. «Az apostolok», Lévay Józseftől; szavalja Tóth József ev. theologus. 3. «A kurucz király», felolvasás; tartja Csengey Gusztáv theol. tanár. 4. «Az öregasszony meséje»,Váradi Antaltól. Melodráma. Előadja dr. Raffay Ferénczné úrnő, zongorán kiséri dr. Horváth Ödönné úrnő. 5. Gluck: «Ima»; énekli az evang. tanítóképző énekkara Kapi Gyula énektanár vezetése alatt.
