Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1901
124 Az ifjúság valláserkölcsi érzületének fejlesztése czéljából rendes napi munkánkat az orgonateremben közös reggeli imával kezdtük; esténkint pedig a tanulók, a napi fáradalmak befejezéséül, az internátusbán ugyancsak közös hálaimát tartottak. A reggeli közös áhítatoskodásnál mindannyiszor jelen volt az igazgató. Az esteli ájtatoskodásokon a felügyelő tanár időnként jelen volt s személyes példájukkal járultak hozzá azok igazi czéljának biztosításához. Állandóan ügyeltünk arra, hogy ifjúságunk a szokásos istentiszteleteken illően résztvegyen. 1901. október 31-ikén, a reformatio emléknapján, és 1902. május 8-ikán a tanárkar és ifjúság, család módjára, a többi collegiumi intézettel közösen Úrvacsorához járultunk. Az ezt előkészítő, valóban protestáns jellegű ünnepélyeken ifjúságunk orgonálással és egy-egy alkalmi karénekkel vett részt. Az egyházias jó szellem felébresztésére és ápolására megjelent ifjúságunk a collegiumi theologiai hallgatók Belmissiói Egyesületének vallásos estéin s ezek közül kettőn, szives felkérésre, 4 énekszámot adott elő ifj. Kapi Gyula zenetanárunk szakavatott vezetése alatt. Tanulóságunk erkölcsi magaviseleté általában kielégítőnek mondható. Voltak azonban esetek, midőn tanárkarunknak szigorúbb eszközökhöz is kellett nyúlnia. Általában nagy gondot fordítottunk mindenkor arra, hogy az ifjúság erkölcsi érzékét sértő tények megbeszélés, megbírálás, s ha kell, büntetés nélkül ne maradjanak. A hazafias érzelmek fejlesztésére és ápolására szintén gondunk volt az elmúlt iskolai évben. Nagy segítségünkre voltak e munkánkban több collegiumi tanintézeteink hazafias tanárkarai és ifjúsága, helybeli egyházaink, Eperjes sz. kir. város hazafias közintézetei és művelt közönsége. Fel is használtunk minden kínálkozó iskolai és társadalmi ünnepélyt arra, hogy tanulóinkban, mint leendő tanítókban, az igazi magyar nemzeti önérzetet ápoljuk s erősítsük. 1901. okt. 6-ikán résztvettünk az aradi gyásznap 52-ik évfordulója alkalmából rendezett collegiumi emlékünnepen, hol ifjúságunk egy alkalmas ének előadásával juttatta kifejezésre hazafias kegyeletét. Hazafias lelkesedéssel ünnepeltük márcz. lú-ikét d. e. együtt a többi collegiumi intézet ifjúságával, d. u. pedig, szükebb körben Önképzőkörünk rendezése mellett. A collegiumi testvérintézetek között fennálló jó viszony és együvétartozás ápolására és megszilárdítására mindenkor törekedtünk. Eme jó viszony következménye, hogy intézeti ünnepélyeink javarészben közös ünnepélyek, s hogy az egyes intézetek által rendezett ünnepélyeken a többi intézet ifjúsága és tanárkara is résztvesz. Közös collegiumi ünnepély az iskolai év megnyitása, melyet ez iskolai évben 1901. szept. 8-ikán tartottunk meg. Kegyeletének adott kifejezést ifjúságunk 1901. nov. 14-ikén dr. Meliorisz Béla és november 22-ikén Flórián Jakab coll. tanárnak temetése alkalmával, midőn egy-egy gyászéneket adtak elő. Tanulóink szépészeti ízlésének és önálló fellépésének fejlesztését Önképzőkörünk tekinti feladatául; a társas-műveltség elsajátítására és fejlesztésére pedig úgy hatottunk, hogy tanulóinkat művelt családokhoz ajánlottuk tanítókul s megengedtük egyes szinielőadások látogatását; ezenkívül 16—16 tanulónk
