Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1900
3 nak növeléséhez 6000 korona adománynyal kegyeskedett hozzájárulni. A bőkezű alapítványt megtevő nemeslelkű tanügybarát s ősi tanintézetünk kiváló jóakarója, határozottan kifejezett kívánsága nem teszi reánk nézve lehetővé azt, hogy cselekvényét, nevének megemlítésével állítsuk oda követendő példaképen azoknak, a kiknek megadatott az, hogy az ő áldással emlegetendő nyomdokaiba lépjenek; de nem akadályoz meg bennünket annak kijelentésében, hogy az ily cselekvény a legnagyobb mértékben megnemesíti azt, a ki ezt elköveti, mert Collegiumunk minden tanintézetének gyámolítása egyértelmű a nemzet lelki kincseinek hűséges gyarapításával. A Mindenható ezer áldása szálljon a nemes lelkű jóltevőre 1 A jótékonyság e kérdésével kapcsolatban, hálás szívvel kell megemlékeznünk Nagy László kassai nyug. kir. törvényszéki bíró, Collegiumunk egykori kiváló növendéke és lelkes ev. egyháztagról, ki a tanév elején folyó szükségletekre 1000 koronát hagyományozott a Collegiumnak. A Collegiumnak sok ilyen hálás jóltevőkre volna szüksége. Részünkről is áldassék az ő boldogító emlékezete! Szeptember 16-ikán tartotta meg a collegiumi tanári-kar és ifjúság, a collegiumi elnökség és az igazgató-választmány eperjesi tagjainak jelenlétében a szokásos tanévet megnyitó ünnepélyt. A mélyen átérzett és magasan szárnyaló, saját szerzeményű imát ifj. Porkoláb Gyula IV. éves theologus, s a tartalmas, gondolatokban gazdag ünnepi megnyitó-beszédet dr. Sarudy Vilmos collegiumi igazgató mondotta el. A tanévet megnyitó szép ima szövege a következő: Felhajnallott a munka napja, Munkára vár a lélek, ész. lm összegyűlt a kis had újra, A pihent két kar tenni kész. Gyógyírt hullajtni sajgó sebre, Igédet szólni szerteszét, Világot gyújtni vak sötétbe' Legyűrni Krisztus ellenét. — Ki úr vagy földön és az égen, Kit száz világ és lét imád: E munkaévnek kezdetében Tehozzád küldünk hő imát. — Ez lesz a tisztünk. Oh nagy Isten Segíts meg benne, légy velünk; Éleszd a lángot benn a szívben, Vezesd karoddal két kezünk! Miként a szarvas hús patakra — Úgy vágytunk hozzád jó Atyánk; Tekints egedből e csapatra, Segítő lelked öntsd ki ránk ! Csekély a nyáj; de ifja-nagyja Éltét Tenéked szentelő. Dicső a tiszte, szent a czélja: — Ösvényt mutatni Ég felé. Vezéreinkre öntsd ki lelked, Hadd oszszák ők azt meg velünk, Áldó kezeddel áldd meg őket Mi Atyánk, édes Istenünk! Felhajnallott a munka napja, — Uram, Tehozzád forduhink: Te légy e nyájnak édes Atyja, Te légy vezérünk, támaszunk! Amen. i*
