Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1900
7 választására kötelez s ezen kötelezettség alól sem tehetségünk kicsiny volta, sem véralkatunk, sem hajlamaink fel nem mentenek. «Elveit és érzéseit mindenki megtisztíthatja és magát erény követésére mindenki szoktathatja» — mondá Kölcsey. A jellem fejlesztése az iskolában kezdetét vevén, vigyázzatok arra, hogy az eltökélésben állhatatosak, a cselekvésben tapintatosak, a kölcsönös érintkezésben őszinték és szeretetreméltóak, a szenvedésben rettenthetlenek legyetek, s magaviseletetek feddhetetlen legyen. Hogy munkán, kötelességtudáson és jellemszilárdságon nemcsak a ti szerencsétek nyugszik, de az ország hatalma és gazdagsága is, ez olyan igazság, melyet évkönyveink kitörölhetetlen betűkkel hirdetnek. Valahányszor az ország elnéptelenedett, eleinknek legelső teendőjük derék külföldieknek betelepítése volt, s eszük ágába sem jutott ez országnak egymás között való felosztása. Kedves ifjúság! Sok csillag kiröpült sugara csak évek múlva érkezik földünkre. Úgy legyen főiskolánk demokratikus szellemének azon sugaraival is, melyeket magatokkal az életbe visztek. Ragyogjanak és vezéreljenek benneteket azon tevékenység körében is, melyet csak évek múlva fogtok kifejteni. És ezzel az 1900—1901. tanévet megnyitom.“ Alig hogy a tanévet, különösen a jogakademiai, főgymnasiumi és tanítóképzőintézeti ifjúság örvendetes szaporodása tekintetében a legszebb reményekkel eltelve megkezdettük, megakasztotta csendes munkásságunkat az, hogy megjött Slajchó Mihály tanítóképzőint. igazgatónak a helybeli áll. tanítónőképző- intézetbe való kineveztetése. A mennyire sajnáljuk e rokonszenves, mindnyájunk becsülését kivívott igazgatótanárnak körünkből való távozását, annyira mégis megnyugtat az a körülmény, hogy a szeptember 28-ikán tartott collegiumi igazgató-választmány az ő tanszékét Gerhard Uéla beszterczebányai állami polg.-iskolai tanárral, az igazgatói tisztséget ellenben az e téren már sok tapasztalattal biró Gamanf György tanárral töltötte be. Mindketten a kartársak s a collegiumi elöljáróság megelégedésére teljesítik azóta nemes, de terhes feladatukat. Szeptember 25-ike s következő napjai a Collegiumra nézve is örömnapok voltak. E napokban tartotta meg a Collegium nagytermében a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület a maga közgyűlését. A tanári-kar is részt kért a vendéglátó helybeli két ev. egyházközségnek e lélekemelő gyűlés elkészítése s a vendégek elhelyezése és ellátása munkálataiból, s a jogakademiai ifjúság csak önmagát tisztelte meg azzal, a midőn az egyházkerületi elnökség tiszteletére fényesen sikerült fáklyásmenetet rendezett. Ünnepnapok voltak a közgyűlés napjai egyházra, Collegiumra s a városra nézve egyaránt. E közgyűlés emléke kitörülhetetlenül fog élni mindnyájunk lelkében. Október 6-ikán, az aradi gyásznap 51-ik évfordulóján, hagyományos hazafias szokásához híven, a theologiai és jogakademiai ifjúság az ev. templomban az aradi vértanúk emlékére gyászünnepélyt rendezett, mely alkalommal a hazafias gyászimát dr. Szlávik Mátyás theol. dékán és jogakademiai tanár. tartotta. Az emlékünnepélyt a főiskola nagytermében folytatták, a hol Porkoláb Gyula theol. volt az ünnepi szónok és Waniíseh Emil theol., illetve Twicsák Aladár jog
