Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1896

Hazslinszky halála nemcsak a Collegiumot sújtotta, hanem különösen a magyar természettudományt is; működése nemcsak az iskoláé, de a nagy tudós világé is volt s neve a Collegium körén kívül ismert az egész hazában, sőt azon túl a természettudósok nagy respublikájában, a hol előkelő helyet vívott ki magának s dicsőséget szerzett a magyar névnek. Oly időben kezdett foglalkozni a természettudományokkal, a mikor a velük való tudományos foglalkozás még csak csecsemő korát élte nálunk s ő mindvégig nemcsak kitartott, hanem mestere volt a botanikusoknak, s ha hosszú tudományos működése alatt a természettudományok soha nem sejtett virágzásnak indulva más országok természettudományi haladásával lépést tartottak : ő a haladók élén volt s a körülte, részben útmutatásai alapján nőtt s fejlődött tudós gárda benne tiszteletreméltó nagytudományú atyját szerette. Az is egyik kiváló érdeme, hogy egyes vidékek növényvilágának ismertetésén s leírásán kívül ő a magyarhoni növényeknek rendszerbe foglalt ismertetésére törekedett s ilyfajta műveivel gazdagította irodalmunkat. Műveinek nagy része, különösen az 50-es és 60-as években, németül jelent meg egyes külföldi botanikai s természettudományi szakközlönyökben s különösen bécsi féle természettudományi társulatok és egyletek 1 adták ki s csak a későbbi időkben karolták fel a Természettudományi Társulat s az Akadémia, és tették lehetővé, hogy sok nagybecsű mű jelent meg tőle.2

Nem vagyok hivatva s nem érzek képességet magamban arra, hogy ezen műveit szakszerűleg megbírálhatnám s tudományos becsüket megállapíthatnám, de ha figyelembe veszszük azt, hogy a külföldi német tudósok (Botanisches Jahresbericht) csak a dicséret s elismerés hangján Írnak az ő német nyelvű műveiről és hogy a magyar illetékes tudományos körök is ritka módon tüntették ki, úgy tehát másokkal

1 A bécsi k. k. zool botanische Gesellschaft u. n. Verhandlung Tárgyalásaij-jaiban és Abhandlung-jaiban ; Jahrbuch d. k. k. geol. R. in Wien; Oesterreich, botanische Zeitschrift ; Botanische Zeitung ; Abhandlungen des botan. Vereins für die Provinz Brandenburg ; egy-két értekezése angol lapokban megjelent. «Süsswasserfische der őst. Monarchie» czímű mű. Leipzig, 1858. jelent meg.

2 Első magyar műve : Sárosvármegyében 1846. augusztus közepéig talált növények névsora, Bischoff rendszere szerint, a «Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálatai »-ban jelent meg A Szinye völgye Hazslinszky után Hunfalvy Jánostól 1856-ban, a «Kelet Népé»-ben jelent meg. (L. Szinnyei József «Magyar írók élete és munkái», IV. kötet, 560. oldal.) Értekezéseinek nagy része a m. tud. Akadémia «Értesítö»-jében, legtöbbje azonban a «Mathe- matikai és természettudományi közlemények» és «Értekezések a természettudományok köréből», a Természettudományi Társulat vállatában jelent meg. «Magyarhon myxogasterei» a Collegium 1877. évi «Értesítő»-jében olvasható.