Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1894
61 ifjúságunk maga elé tűzött és pedig annyival inkább, mert mind általánosabbá vált a múltnak tapasztalatai által beigazolt az a meggyőződés, hogy e körnek újból eszközlendő megnyitása nemcsak a baráti összetartás és jó egyetértés fokozására, erősbítésére fog majd a legjobb hatást gyakorolni, hanem az ifjúság szellemi életének fejlesztésére is jelentékeny mértékben serkentő hatással leend. Ez a czél a leghelyesebben olyképen látszott megvalósíthatónak, hogy a «Jogász-kör» ne a jogász-testülettől különálló s külön alapszabályokkal biró egyesületképen alakíttassák meg, hanem, hogy az egységes jogásztestület kebelében legyen az szervezve s annak kiegészítő részeként álljon fönn. Ennek a tervnek keresztülvitele ebben a tanévben teljesen sikerült is s a jogásztestület egy általa bérelt megfelelő helyiségben csakhamar a tanév kezdete után olvasó-, társalgó- és játszótermet nyitott, mely helyiségekben a rendet a megállapított és a jogakadémia tanári kara által jóváhagyott házszabályok, valamint az ezek betartása felett őrködő napi-biztosok tartották fenn. Az olvasó-teremben több szak-, szépirodalmi- és napilap és folyóirat állott a tagok rendelkezésére. Ilyenek voltak: «Jogtudományi Közlöny», a «Jog», a «Debreczeni kir. táblai Értesítő», a «Protestáns Szemle», az «Erdélyi Múzeum», az «1848—49-ki történeti Lapok», a «Debreczeni prot. Lap», a «Sárospataki Lapok», a «Községi Köz- igazgatás», az «Orálló», a «Nemzet», a «Sárosmegyei Közlöny», a «Felvidéki Szemle», a «Borsszem Jankó», a «Máramaros» és a «Máramarosi Lapok», melyeket a jogakadémia dékánja: dr. Horváth Ödön úr volt szives az ifjúságnak átengedni; ugyancsak a «Sárosmegyei Közlöny», melynek egy példányát Hedry Bódog szerkesztő úr volt szives tiszteletpéldányként küldetni s nemkülönben a «Kassai Jogiközlöny», az «Egyetértés», a «Budapesti Hírlap» (2 példányban), a «Pesti Hírlap» (2 példányban), a «Magyar Hírlap» (2 példányban), a «Magyar Újság» (2 példányban), a «Vasárnapi Újság», az «Egyetemi Lapok», a «Kakas Márton» és a «Fliegende Blätter», melyekre a testület fizetett volt elő. A jogi testületnek társadalmi szereplése e tanév alatt jóval felülmúlja az előbbi évekét. Ez nem csupán abban nyilvánult, hogy a jogásztestület mint ilyen az «Eperjesi Széchenyi-kör»-be — a kör igazgató-választmányának itten is hálával említendő — szives figyelme folytán, igen kedvező feltételek mellett beléphetett s hogy tagjai a «Széchenyi-kör» estélyein és előadásain nagy számmal szerepeltek, de nyilvánult azokban a számos előadásokban, a melyeket maga a jogásztestület, illetve annak irodalmi osztálya rendezett. A testületi alapszabályoknak az irodalmi osztály működésére vonatkozó része a tanév kezdetén teljesen át lett dolgozva és ki lett bővítve s ennek alapján ez Osztály működése mind jobban és jobban felköltötte a közfigyelmet és mind általánosabb becsülést szerzett a jogász-testületnek. Az irodalmi osztály működése főleg három irányban nyilvánult és pedig: a) vita-estélyek tartásában, b) matinék és c) ünnepélyek rendezésében. A vita-estélyek egyikén Meliórisz Béla II. éves joghallgató tartott előadást «A hypnotismus jelentősége jogi szempontból» czímen, másodikén Balogh Miklós I. éves joghallgató ismertette «A törzs (gens) belszervezeté»-t, harmadikén pedig Gallé Tamás IV. éves joghallgató olvasta fel «A panszlavismusról» czímű munkáját.
