Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1894

0 AZ EPERJESI ISKOLA TÖRTÉNETÉNEK III-IK IDŐSZAKA.

I-SŐ CZIKK.

Az eperjesi ev. kér. Collegium megalapításának története.

1664-68.

(Lásd: Sz. kir. Eperjes város levéltárának Cub. II. Loc. 172.

Fase. C. okmányait.)

Guth Dániel, Eperjes főjegyzője, egykorú, eredeti, írott jegyzőkönyvét: «Protocollum sen Liber Actuarius». Anno MDCLXVIl. (mss.)

Mayer Andreas Collegii Rector: *Protocollum». Anno MDCCCXV. (mss.) Dr. Vandrák András : «Az eperjesi kér. á. h. e. Collegium múltjának és j. á. vázl. rajza». Eperjes, 1867.

Wallaszky Pál: «Conspectus Reipublicae Litterariae in Hungária». Budae, 1808. (230. s köv. 1.)

J. S. Klein : «Nachrichten v. d. Lebensumständen u. Schriften ev. Prediger». Leipzig u. Ofen, 1789. I., II. kötet. (II. 333. s köv. 1.)

Szabó Károly: «Régi magyar könyvtár». Budapest, I. k. 1879., II. k. 1885. — és főleg:

Dr. Pomarius Sámuel: «Oratio auspicalis in Solenni Inauguratione Illustris Gymnasii Ind. Stat. Regn. Hung. Augustano-Evangelicorum». Bartphae, 1668.

'Hí^®$Iív:2ürner Sámuel Rector idejében a svéd Banér és annak utóda JlMT Torstenson, majd Wrangel, a harmincz éves háború utolsó fényes szakában, 1641—1644-ben, gyors meneteléseikkel, majd itt, majd ott hirtelen, váratlan megjelenő és rendszerint győzelmes seregeikkel,1 «mert az volt Németországra nézve a sors könyvében elvégezve, hogy a műveltségromboló pusztulás egy tartományt se kíméljen meg», oly bizonytalanná tették a német városok sorsát, hogy a ki nem volt kénytelen vele, nem szívesen lépett Németország veszedelmes földjére; másrészt meg I. Rákóczy György1 Lásd: «A világtörténet tankönyve». Irta Dr. Wéber György. Pest, 1866. III. k. 175. s köv. lap, 581. s köv. §§.

Collég. Ért.

1